Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

ban alkalmas kiemelkedések és a rajtuk létrejött települések a történelem folyamán viszont lassan eltűntek (pl. Asszonyfalva).

64 Az ártér településhálózata a folyó medervándorlásából kifolyólag is időről időre változott, de a döntő szerep mégis a történelmi eseményeké volt. A mocsarak természetes védelmében szlávok és avarok érték meg a honfoglalás korát,

65 a Sárköz helynevei között sok szláv eredetű szóval találkozhatunk (pl. Kesztölc, Pilis).

66 A terület a Megyer törzs szálláshelyének vidékén helyezkedett el,

67 honfoglalás kori leletek Ocsényből és Decsről ismeretesek.

68 A honfoglaló magyar törzsek némelyikének birtokaira utaló helynevek (pl. Nyék)

69 mellett találhatunk olyan kettős helyneveket is (pl. Mőcsény - Ocsény) melyek valószínűleg a szabad magyar nemzetségek időszakos szállásváltásával álltak kapcsolatban.

70 Az Árpád-kori településtörténet egyik fehér foltja a besenyő szállások kérdése.

71 Györffy

72 szerint a korai besenyőség tekintélyes kiterjedésű településterülete volt a Duna menti mocsarakban, a mai Sárköz központtal, akik viszont a XII. század folyamán már teljesen elmagyarosodtak. A térség helynevei között találkozhatunk olyanokkal (Koppány, Baja, Báta), melyek talán e törzsek nevét őrzik.

73 A pogánylázadások leverése és a nemzetségi társadalom szétbomlása után a Sárköz területe egyházi birtok lett. A szekszárdi apátságot 1061-ben alapította I. Béla király, majd utódai a bátait (1092) valamint a bátaszékit (1 142).

74 A Duna mentén a jobb parton az egyes egyházi birtokok széles sávokban úgy helyezkedtek el egymás felett, hogy a birtoktestek kiterjeszkedtek az árterületre és a dombvidékre egyaránt, a Duna bal partján ekkor a kalocsai Andrásfalvy (1973). Andrásfalvy (1974). Kniezsa(1938). Endrédi (2001). Csorba (1972). Kniezsa(1938). Andrásfalvy (1974). Csorba (1972). Győrffy (1941). Andrásfalvy (1974). Kunszabó (1986).