Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek

Luigi Ferninando Marsigli csillagászati megfigyelések alapján végzett, két évtizeden át tartó felmérő munkáját az 1600-as évek végén kezdte, így a XVII-XVIII. század fordulója körüli, vagyis a Rákóczi szabadságharc éveire jellemző magyarországi dunai álla­potokat láthatjuk 1726-ban kiadott Danubius Pannonico Mysicus c. monográfiájában szereplő térképén 58 (16. ábra). Elsőként ábrá­zolja a Dunát az észak-déli folyásiránynak megfelelően, 59 azonban ezeken a térképlapokon is a kor adta technikai hiányosságokból kifolyólag az égtájakat és a távolságokat torzultaknak kell tekin­tenünk. 60 Ha a Báta-Tolna közötti Duna szakaszt ábrázoló térképlapot elforgatjuk Baja és Bátaszék megközelítőleg egy vo­nalba kerüléséig (17. ábra), akkor a Báta és Baja között található két nagy kanyarulat közül a jobb part felé húzódó a Nyéki-Holt­Duna mai medrének területére esik. Az innen északkeletre talál­ható Bresara településben pedig a későbbi térképeken 61 megjelenő Báliért (Bál) azonosíthatjuk. 58 Deák (2004). 59 Deák (2004). 60 vö. Báta-Baja és Baja-Tolna távolságokat napjaink térképeiről leolvasható arányokkal. 61 vö. térképvázlat (1731), Mikoviny térképe (1735). 62 Marsigli (1726) Sectio VIII. alapján a tanulmány szerzője által készített vázlat. 17. ábra: Az elforgatott térképlap. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom