Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)
Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek
rozása nehézségekbe ütközik. A területet érintő publikációk többsége ezt az 1800-1820 közötti időszakra teszi, 8 de találkozhatunk az 1600-as évek végét megjelölő tanulmánnyal is. 9 A régi térképek, térképvázlatok felkutatásával és elemzésével következtetések vonhatók le a Nyéki-Holt-Duna lefűződésének idejére és az azt követő változásokra vonatkozóan. Erre egy lehetséges módszer az egyértelműen azonosítható földrajzi pontokhoz való viszonyítás segítségével megkeresni az adott időben feltételezhető helyét a holtmedernek. Ez a mai kor technikai lehetőségei mellett ugyan könnyűnek tűnik, de figyelembe véve a régi idők térképészeinek eszköztárát, igen nagy pontatlanságokkal kell számolnunk, így a súlyos tévedések elkerülése érdekében elengedhetetlen a térképek szolgáltatta információk összevetése az adott kor írásos dokumentumaival. A régi térképek topográfiai tartalma hitelesebb korabeli kútforrás, mivel a krónikák és levelek adatközlése nem minden szempontból megbízható az azok mögött rejtőző szubjektivitás miatt. 10 A Baja, Porboly, Báta és Szeremle települések alkotta négyszög belsejében fekvő Nyéki-Holt-Duna helyének a régi térképeken történő meghatározásánál irányadónak egyértelműen csak Baját tekinthetjük, a többi település esetén figyelembe kell venni nevük és elhelyezkedésük változásait is. Jól használható viszonyítási pontok még Bátánál a Duna partjára lehúzódó dombvonulat és a Sárvíz torkolata, illetve a távolabbi települések közül Bátaszék és Bátmonostor. A különböző szakirodalmi forrásokban és levéltári dokumentumokban fellelt térképek és térképvázlatok alapján levonható következtetések tanulmány szintű összefoglalásával egy csaknem 300 éve lefüződött folyókanyarulat történetének elbeszélésére vállalkozom. Egy mederszakasz története tulajdonképpen a folyómeder fejlődésének (mederevolúció) és az ehhez alkalmazkodva folyamatosan változó élővilágnak (ökológiai szukcesszió) a története, amely 8 Kalocsa (1991), Bukovszky (1989), Nebojszki (2004), Deák és mtársai (2005), www.holtagak.hu. 9 Mátrai (2006). 10 Szathmáry (1998).
