Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

Küzdelmes és dicsőséges évek A szemklinikán lakást és ellátást kapnak. Október 10-én jelentkezik Pécs város polgármesterénél, aki munkát ajánl fel számára: megbízott városi orvos lesz. Megbízatását a belügyminisztérium, abban a reményben, hogy a hadi helyzet kedvezőre fordulhat, november 13-án megerősíti, de figyelmeztetik, hogy „ezen beosztása ideiglenes, és a hadműveleti területek kiürítésének megszűntével köteles szolgálati helyét elfoglalni. " Kerülete a gyárvárosi rész, átveszi rendelőjét, dolgozni kezd. A háborús cselekmények időközben elérik Pécset. A klinika orvosai fehér köpenyben, vöröskeresztes karszalaggal a légópincében érik meg az első szovjet egység megjelenését 1944. november 29-én a hajnali órákban. A klinikából hadikórház lesz, éjt nappallá téve operálják, kötözik, gyógyítják a sebesült katonákat. Ekkor kezdődik életre szóló emberi és szakmai barátsága Boros Béla szemorvossal, a szemklinika későbbi igazgatójával. Boros támogatja, segíti, egyengeti további pályáját; egyike azoknak, akik sikereiben döntő szerepet játszanak. Sztrilich orvosi karrierje ettől kezdve egyenesen emelkedik a hatvanas évek elejéig. 1945. január l-jétől - városi orvosi munkája mellett - díjtalan gyakornok a klinikán, majd a fertőző trachoma osztály (fizetetlen) tanársegédje. Egy 1945-ben megjelent népjóléti miniszteri rendelet az országot 10 trachomakörzetre osztotta, hogy a szembetegség elleni küzdelemnek szervezett keretet biztosítson. A Tolna, Baranya, Somogy megyei VIII. sz. körzet volt a legnagyobb, mivelhogy ezen a tájon a betegség előfordulása ez idáig igen csekély mértékű volt. A körzetben folyó munka vezetésével, koordinálásával - saját kérésére, a szemklinika igazgatójának ajánlásával: „(...) különös tekintettel arra, hogy a trachoma elleni küzdelmet most már sürgősen meg kell szerveznünk és el kell indítanunk" —; Sztrilich Lajost bízzak meg 1945. október 18-án. „ 1945-ben a pécsi szemklinikáról elindult egy alacsony, bajuszos kis orvos, hogy felderíti a trachoma hadállásait. (...) Inkább regény lenne, mint riport" - olvashatjuk a Népszava 1960. május 20-i írásában. A Tolna megyei Népújság 1971. szeptember 20-án így emlékezik a „hőskorszakra": „(...) a trachoma váratlanul