Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Major Attila: Tolna nagyközség villamosítása

vetően több mint egy év múlva, 1945. június 8-án tartották a következőt, akkor már új összeállításban. A Kisgazda Párt, a Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt 6-6 tagot, az Építőipari Szakszervezet, az Iparosok és Kereskedők szakszervezete 3-3 tagot, az Értelmiségi Szakszervezet 4 tagot, a Hajósok Szakszervezete, a Selyemgyári alkalmazottak és a Textilgyári alkalmazottak 2-2 tagot delegáltak. Sem a régi közgyűlés utolsó, sem az új első ülésén nem tárgyaltak a községet érintő villamossági ügyekről. A villamosítás 1945 után Az első villamos témát érintő ügy 1945. szeptember 18-án került a képviselő-testület elé. Ugyanis, a valamikor régen leégett, majd újjáépített malom villamos berendezéseit ki kellett cserélni nagyobb teljesítményüekre, ehhez a villamos betáp-rendszert is át kellett alakítani. A Hungária a Deák Ferenc utca 19. sz. ház előtt négy faoszlopra transzformátort szerelt fel. Az oszlopokat úgy helyezték el, hogy a vízelvezető árkon kívül a gyalogjáró egy részét is elfoglalták. Ez nem csak esztétikai szempontból volt hátrányos, hanem a közlekedés biztonságát is veszélyeztette. Egyértelmű, hogy a vállalat a szerződésben előírtakat nem tartotta be, mert a képviselő-testülettel egyáltalán nem egyeztetett. Ezért a község jogainak megvédése érdekében a közgyűlés határozatilag felhívja a Hungária Rt.-t, hogy az oszlopokat helyezze át olyan helyre, ahol sem szépészeti, sem közlekedésbiztonsági szempontokat nem sértenek. Az rt. azonban ezt megtagadja, arra való hivatkozással, hogy „ a mai súlyos gazdasági viszonyok mellett nincs abban a helyzetben, hogy a jelzett helyre kisebb helyet elfoglaló vasoszlopot tegyen. " Ezen kívül arra is hivatkozik, hogy közérdekű üzemről, malomról van szó, ezért el kell fogadniuk az ideiglenes megoldást. Az oszlopok tehát maradtak. Az 1945-1948-as évek között villamossági szempontból gyakorlatilag semmi nem történt a községben. 1948-ban, az október 13-i közgyűlésen a következő évi költségvetésbe felveszik a Táncsics, Ujrétisor, Dózsa György utcákban a közvilágítás kiépítését. 1949. március 15-én tartott ülésen ismertetik a 11590/1948. sz. kormányrendeletet, melynek 7. §-a szerint az állami tulajdonba