Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Major Attila: Tolna nagyközség villamosítása

nyomtatványok mintapéldányait. Hasonló nyomtatványokat kapott a község Kisszebenből is. Steiner Géza könyvelő nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és november 18-án beadta lemondását is, ezért Tolna község november 19-én ismét pályázatot hirdetett az állásra. December 14-ig 12 pályázat érkezett be az elöljáróságra. Az egyik pályázó, Budaházy Dezső, aki akkor Diósgyőr nagyközség alkalmazottja volt, nem okleveles helyettesítő segédjegyzőként dolgozott,

47 terjedelmes levelet küldött. Leírja, hogy középiskolái után 1903-04-ben jogot hallgatott, 1904-05-ben katona volt, mint egyéves önkéntes, 1905-06-ban adóhivatali gyakornok, megszerzi a királyi adóhivatali tiszti vizsgát. 1906-ban a szabad királyi város, Debrecen számvevőségén gyakornok, államszámvitel-tani vizsgát Budapesten a pénzügyminisztériumban tesz, „jó " eredménnyel. 1907-ben Debrecenben egy könyvnyomda könyvelési vezetője, 1912-ig. Ekkor önállósítja magát, de vállalkozását a „közgazdasági krízis következtében beállott pénzhiány és úgy az ipar, mint a kereskedelem terén mutatkozó üzleti pangás kifejlődni nem engedte. " Ezért kíván Tolnán állást vállalni. A villamos mű üzemvezető bizottsága a december 15-én tartott ülésén a könyvelői állásra a jelentkezők közül kettőt talált alkalmasnak arra, hogy az elöljáróság elé terjessze nevüket. Egyikük ifj. Huszár István, a másik Budaházy Dezső. De volt egy másik pályázó, Gavlik Kálmán, aki a könyvelői teendőket 1600 koronánál olcsóbban kívánta elvállalni, s ráadásul tolnai lakos. Igaz, hogy a könyvelői állás betöltéséhez szükséges minősítést nem mutatta be, ettől függetlenül a bizottság azt ajánlja a testületnek, hogy ha Gavlikot választják, bízzák meg hathavi próbaidőre 1200 korona fizetéssel, s ha majd a próbaidő letelik, - ha megfelel, véglegesítsék. Ha nem felelne meg, az állást mással kell betölteni. December hónapban azon gondolkozott néhány képviselőtestületi tag és a villamos üzemvezető bizottság, hogy nem lenne-e egyszerűbb dolog mégis a szekszárdi Szabó Jánost, Szekszárd rendezett tanácsú város főmérnökét felkérni a községi villamos mű üzemvezetésének, gépházának és hálózatának szakértői fel-