Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Major Attila: Tolna nagyközség villamosítása

Tehát tulajdonképpen az üzemvezető bizottságot marasztalják el a késedelem miatt, holott azt Jurány szakértő mérnök követte el. Erről tanúskodik egy általa a község elöljáróságának írt levél, amelyben egy szerszámrendelés késedelméért kér elnézést, de nagy valószínűséggel ide tartozik a jegyzőkönyv késői elküldése is. Részlet Jurány Rudolf 1912. július 8-án kelt leveléből:

33 „Május hó 30-án t. Cím felkért, hogy tájékozódjam, hogy a szerszámrendelés ügye hogy áll. Ez ügyben mindenek előtt t. Cím jóindulatú elnézését és bocsánatát kell kérnem, hogy nem várt óriási elfoglaltságom következtében kb. 6 hét óta tényleg ezen rendeléseknek utána nem járhattam, s a helyzet illusztrálására csak megemlítem, hogy ez idő alatt kétszer Németországban, hatszor a Magas Tátrában és egyszer Erdélyben voltam. Bármely csekélynek látszik is ez az ügy, mégis közel egy fél napot igényel, mert a szerszámokat, melyek javarészt már itt vannak, feltétlenül megtekintem, mielőtt azok elküldését megengedném... " Tehát a szakértő úr hat héten keresztül várakoztatta, és még várakoztatja a tolnaiakat a szerszámok és a jegyzőkönyv elküldésével. Közben a község elöljárósága megkötötte az első szerződéseket a villamos mű új alkalmazottaival július 10-én. Eichler Gusztáv vezető szerelő havi fizetése 200 K Lész Ferenc gépész havi fizetése 166,66 K Papp Lajos írnok havi fizetése 100 K. Ebben az időben egy másik emlékezetes eset is történt Tolnán. A Szászy testvérek az általuk épített malmot eladták, így az részvénytársasággá alakult, melynek többségi tulajdonosa a Perler család volt. A malom az első üzemek közé tartozott, mely villamos üzemre tért át, mindjárt a villamos üzem beindulása után. Egyben bővítették is, növelték a kapacitását, új raktárépületeket is emeltek mellé. Nemsokára azonban baleset történt: a malom teljesen leégett A szakértők azt állapították meg, hogy a tüzet villamos rövidzárlat okozta.