Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

rok voltak és mindig a függetlenségi pártot támogatták és a függetlenségi zászlót élharcosként vitték. "

u A monarchiabeli boldog békeidők, az apának társadalmi rangot adó és jó jövedelmet nyújtó állása szilárd hátteret biztosít harmonikus családi életükhöz. Az iparosodott Zombor szabad királyi város; Bács-Bodrog vármegye székhelye. Termékeny rónán fekszik, közel a Dunához, a Ferenc-csatorna mellett. A Délvidék kereskedelmi, közlekedési, kulturális és idegenforgalmi központja, oktatási létesítmények sokaságával. Rendezett, nagy parkokkal ékes város. Lakóinak száma 1910-ben 30.000 fő. A szerbek, magyarok, németek és zsidók által lakott településen békésen élnek az eltérő nemzetiségű és vallású emberek. A vegyes etnikum azonban parancsoló erővel köti egymáshoz az egyazon néphez tartozókat. A nemzeti önérzetből fakadó büszkeség, a magyarságtudat átitatja a Sztrilich családot is. Sztrilich Lajos; „Életem..." címmel írt gyermekkorától az érettségiig. Az A/5 nagyságú, 33 oldal terjedelmű gépirat az 1960-as évek végén készült. Az édesapa hivatali kinevezése miatt 1907-ben Kulára, majd 1908-ban Zentára költöznek. „A jómódban tespedő, Tisza menti városka" lakossága majdhogynem színmagyar (90%). A Zombornál falusiasabb, de újabban szépen fejlődő helységet mintegy 30.000 fő lakja. Zenta ekkor székhelye a járási szolgabírói hivatalnak, közjegyzőségnek. Van főgimnáziuma, polgári leányiskolája, kórháza, takarékpénztára, vasút- és hajóállomása. A lakosság nagyrészt katolikus, a munkalehetőséget leginkább a földművelés, a malomipar és a gabonaszállítás kínálja. A zentai csatával - melyben a törő-