Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Dr. Csordás Jenő: A gyermekek halálozása és annak okai Tolna megyében 1896-1940-ben

tók viszont a dombóvári és a tamási járások. Ebben az időszakban is észlelhető folyamatos javulás az eredményekben és a kezdeti időszakhoz képest az utolsóban kevesebb mint feleakkora, a mutató értéke. 2.3. A késői csecsemőhalálozás Végül a leghosszabb, 11 hónapos időszakot öleli fel a harmadik periódus. Ennek abszolút adatai is a 101-102. oldalon lelhetők fel. Ezek szerint ebben az életkorban 28.699 csecsemő, az összes halálozásnak 46,5 8%-a halt meg. A megyei arányszámok is itt lelhetők. A járások ötévenként összesített adatai a következők: Dombóvári Dunafbidvári Központi i á Simontornyai r á s Tamási Völgységi Megye 1896-1900 91,99 116,2 109,6 89,4 95,7 108,8 103,3 1901-1905 105,4 114,1 97.1 91,1 102,5 118,7 105,3 1906-1910 96,3 120,8 97,1 94,2 98,6 105,8 103,6 1911-1915 105,5 123,5 108,1 100,8 97,1 99,6 107,6 1916-1920 99,9 105,3 87,4 93,6 79,4 85,1 93,1 1921-1925 89,4 95,1 84,5 77,2 76,0 83,9 85,4 1926-1930 76,6 89,2 64,1 64,9 66,1 63,0 72,4 1931-1935 71,0 91,2 63,4 68,3 56,8 55,2 69,7 1936-1940 60,1 66,6 48,6 47,5 59,9 51,6 56,3 A legtöbb csecsemő tehát - főleg külső okok, pl. fertőzések következtében - e korban halt meg, az összes halott 46,5 8%-a, vagyis minden második csecsemőt ebben az életszakaszban vesztettek el. A halálozási arányszám ebben a csoportban is folyamatosan csökkent, de jelentős különbségek észlelhetők a járások között. A legjobb eredményeket a simontornyai és a tamási járás nyújtotta, a legrosszabbak a dombóvári és a dunaföldvári járás mutatói voltak. 2.4. A csecsemőhalálozás összegzése A járások közötti különbségek meglehetős következetességgel figyelhetők meg. Megvizsgáltuk ezért, hogy van-e olyan jellegzetesség, ami erre magyarázatul szolgálhatna. Ilyen különbség lehet a települések nagyságának különböző volta, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a nagyobb települé-