Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dr. Braun Sándorné: Adatok a Hangya Szövetkezetek működéséről Tolnában • 441

,, Egynek minden nehéz, Sokaknak semmi sem lehetetlen. " Széchenyi István Dr. Braun Sándorné ADATOK A HANGYA SZÖVETKEZETEK MŰKÖDÉSÉRŐL TOLNÁBAN A Hangya szövetkezetek szerveződése azzal a szellemiséggel indult, hogy „ az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek " E szellemiségnek köszönhetően lett Közép-Európa egyik legnagyobb vállalati csoportja, úgy a tagságát, mint kereskedelmi tevékenységét illetően.' A szövetkezeti eszme Amerikában és Európa számos országában már a 19. század első felében hódított, pl. Svájc, Németország, Dánia, Franciaország. Különböző szervezetek, társulások alakultak, melyek létrehozták a Szövetkezetek Nemzetközi Szervezetét is. Magyarországon az első hitel és tej szövetkezetek először a 19. század második felében alakultak. A fogyasztási szövetkezetek szervezése később indult meg. A szövetkezeti társulásoknak hazánkban ez a három formája rendelkezett a legnépesebb táborral. A magyar szövetkezeti mozgalom kibontakozása szoros kapcsolatban van azzal a gazdasági és társadalmi válsággal, amely a 19. században zúdult az országra. A tengerentúli gabona- és kukorica behozatal a mezőgazdaság jövedelmezőségét gyökereiben támadta meg. A főúri világ egy része, a mezőgazdasági válság okozta anyagi bajokkal küzdve, visszavonult. A középbirtokosok nagy része tönkrement. Az ország irányításában a gazdasági liberalizmus jutott uralomra. A törvényhozás sem a föld népét, sem a föld termését nem védte a külföldi verseny megsemmisítő támadásával szemben. Az amerikai és orosz gabona versenyéhez járultak az egymás után következő rossz termések is. A bécsi udvar nem www.hangyaszov.hu 441