Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Solymos Ede: A Dunaföldvár – bátai Halászati Társulat története • 415

Bár a kérdőíveket név nélkül kérték beküldeni, nem kaptak válaszokat. Egy másik kérdőívet viszont évente kellett kitölteni, ennek kérdései az alábbiak (a válaszoknál csak a sorszámot közöljük) 1. Minők voltak a halak ivás át befolyásoló természetes tényezők? a./ időjárás, árvízi viszonyok? b./hogyan alakult a természetes halszaporodás? 2. Látszik—e, és mennyiben a mesterséges halasítás haszna? 3. Orvhalászat előfordult —e? a./ tett -e és hány feljelentést e miatt a hatóságnál? b./mi volt az eredmény a megtorlás tekintetében? c.f a hatóság erélyét és támogatását illetőleg mit tapasztalt a társulat? dJ van —e ez irányban jogos panasz vagy kívánsága és miben áll ez? 4. Lehet -e tapasztalni a halászatot befolyásoló különleges jelenséget? Miben állt az, és megszüntetésére vagy ártalmának enyhítése érdekében minő irányba lenne helye hatósági beavatkozásnak? 5. A halfogást: a./minő eszközökkel űzik leginkább? b./ mennyi a húzóhálók száma? c./hány ember él ott a halászatból nyert kereset után? Az üzemszakaszok 1937-es kérdésre adott jelentéséből csak néhány választ ismerünk Az ivással kapcsolatban az l.ü.sz. szerint bár megfelelő, az ivadék ismeretlen okból nem fejlődik kellően, és a tavaszi árvíz, valamint gátszakadás károsan hatott. Mesterséges halasítás nem történt. A II.ü.sz.: némi javulást tapasztaltak, a II. ü.sz.-nak nincs megfelelő ívóhelye, a IV.ü.sz. közepesnek, míg az V. kedvezőnek ítélte, a VII. szerint az áradás későn jött, ez hátrányosan befolyásolta az ivást és az ivadék fejlődését. Viszont a pontyfogás javarésze a telepített halakból kerül ki. A márciusban kihelyezett 3-6 dgos ivadék év végére elérte az 1 kg-t A 4. számú kérdésre csak az I. és VII. szakaszról jött észrevétel: I. A szabad Dunán kevés a megfelelő ívóhely, a már kikelt 436