Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)
Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225
Az 12200/1947. Korm. sz. rendeletben már csak a magát német nemzetiségűnek valló, a Volksbundtag és a visszanémetesített nevű szerepelt a kitelepítendők között. 69 A rendelet alapján tovább zajlott a hazai németek kitelepítése. A kalaznói németek második csoportjának kitelepítésére 1947. május 22-én és július 3-án került sor. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4248/1949. 70 Mt. Sz. rendelete a telepítést beszüntette. A kitelepítések során Kalaznón 120 német család szenvedett vagyonelkobzást, 7 'vagyonúkba 112 székely és 17 felvidéki 79 családot telepítettek be. A falunak 57 német lakosa maradt, akik amint tehették - de legkésőbb a hetvenes években -, elhagyták Kalaznót. Betelepítések 1945 után A bukovinai székelyek áttelepítéséről 1941. május 11-én írt alá megállapodást Magyarország és Románia. 73 Ennek értelmében 1941 május-júniusában 3279 család (13200 fő) Bácskába telepítése zajlott le. 74 A háborús események következtében 1944 októberében Bácskát is el kellett hagyniuk a bukovinai székelyeknek, akik kiürítési parancs után hónapokig tartó, céltalan bolyongásba kezdtek. A Nemzeti Parasztpárt, amely addig addig is sürgette a németek kitelepítéssét, 1945 áprilisában fölvetette, hogy a kitelepítendő németek helyére, Bonyhád környékére telepítsék le a bukovinai székelyeket. 75 Az elképzelés magvalósult, s a Telepítési Hivatal 1945 májusában megkezdte a bukovinai magyarok helyzete. In: Megyei és Városi Statisztika Értesítő. 1959. 170. p). 69 MK, 1947. 245. sz. Közli: KOMANOVICS 1979. 562. p 70 MK, 1949. 213. Közli: KOMANOVICS 1979. 566. p 71 TALPASSY, 1945. 126. Bonyhád vidékén 1945. július 14-ig 25 községből 4300 német család vagyonát kobozták el. Bodor 1975. 3. sz. 83. 72 MEEL. TBS. 121/c. A kalaznói ev. gyülekezet története 1900-1950. 3. p 73 A. SAJTI, 1984. 46. p 74 A. SAJTI, 1984. 47. p ' 5 ZIELBAUER, 1990. 123. p. A Nemzeti Parasztpárt a Bonyhád vidékén a földreformrendelet alapján igénybe vehető német ingatlanokra zárt tömbben akarta letelepíteni a székelyeket, s ezáltal egy önálló székely vármegyét létrehozni. BODOR, 1975. 3. sz. 71., 76. p 237
