Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

A 80-as évek „ínséges ", a fenntartó által előírt takarékosságtól labilissá váló levéltári költségvetések nem tették lehetővé az évenkénti megjelenést. Az összevont évszámok terjedelme viszont egyre nőtt. A tudományos műhellyé vált levéltár átvette azt a szerepet, amelyet a profilváltás előtt a Dunántúli Intézet és részben a „félkarú" egyetem ritka történeti tárgyú kiadványai jelentettek Pécsnek. Megnőtt a történészek, helytörténészek, levéltári munkatársak kutatásaira épülő tudományos publikációk száma. Kutatók munkáikat nem az íróasztalnak készítették többé. A pécsi és baranyai szakemberek mellett nagyszámban publikáltak budapesti és más, elsősorban dunántúli levéltárak történész levéltárosai. 245 és az országos történetírás érdekeit, színvonala pedig minden követelményt kielégít. E kiadvánnyal a levéltár, amelynek tudományos és tudományszervező munkássága egyébként és folyamatosan fejlődött, az élvonalba érkezett. " F: KM. LIG. 38.571/ 75. XII. 5. valamint Baranya MT. 36.024-2/1975. 1977. március 16-án szintén Varga János, ekkor KM osztályvezetője a BMT VB. Művelődési osztálya vezetőjének, dr. Bernics Ferencnek írta: „Örömmel állapítottuk meg, hogy az intézmény ismét a tőle megszokott és eddigi teljesítményei alapján el is várt színvonalú, rangos kiadványokkal járult hozzá a magyar történettudomány és rajta keresztül a közművelődéshez, bizonyítva ezzel azt is, hogy a tanácsnak a levéltárat illető gondoskodása szellemi téren sokszorosan megtérül. " Levele végén kiadványozási tevékenység további támogatást kérte. F: KM. Képzőművészeti és Közgyűjteményi Főosztály Levéltári Osztály 26 388/77. IX. Hitelesített másolatban SZ. L. irattár. Benda Kálmán professzor 1977. március 24-én kelt levelében először szintén az 1974/75 és az 1976-os kötetekről ír: „Az elmúlt estéken el is olvasgattam a tanulmányokat, és szívből gratulálok a kiadványhoz: mint színvonalát, mind tájékozottságát, mind pedig külsejét illetve a legrangosabb tanulmányköteteink közé tartozik. Különösen örültem annak, hogy olyan bőven, és érdemlegesenfoglalkoznak a tanulmányok a kapitalizmus kora előtti századokkal is. Örültem neki, nemcsak azért, mert hozzám ezek az idők állnak közelebb, hanem azért is, mert végzetes veszélynek tartom azt, hogy történeti érdeklődésünket rövidre zárjuk, és csak az utolsó 150 év fejlődésére szűkítjük le. A 150 év sem érthető, ha nem tudjuk, ami előtte történt, önmagunk dobjuk ki nemzeti tudatunkból múltunknak egy olyan hosszú fejezetét, amely pedig az öntudat alakítása szempontjából sem érdektelen. Már a múltkor írtam, hogy mennyire becsülöm azt a sikeres törekvésedet, hogy helyi kutatógárdát tudtál nevelni, most már egyre inkább úgy látom, hogy ez a gárda látókörbe, probléma megérzésben felnő az országos színvonalhoz. Ezek a tanulmányok olyanok, hogy zömükben bármelyik országos kiadvány is büszkén vállalhatná magáénak. " 99