Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dr. Braun Sándorné: Adatok a Hangya Szövetkezetek működéséről Tolnában • 441

s elérte a 13 millió pengőt. A vidéki szövetkezetek forgalma 30%al emelkedett. Az üzletrészekbe fektetett minden tőkének a Hangya egész vagyona volt a biztosítéka. Hangya Központ fogyasztási forgalma 1942. 291,6 millP értékesítési forgalma 1942. 157,4 mill P 449,0 mill P fogyasztási forgalma 1943. 395,5 mill P értékesítési forgalma 1943. 206,7 mill P 602,3 mill P 1943-ban a Hangya Központ összes forgalma 602 millió pengőre emelkedett az előző évi 449 mill. pengőről. A forgalomemelkedés 153 millió pengő volt, melynek oka nem az árak emelkedése, hanem számos olyan cikk bevezetése volt, melyekkel korábban nem foglalkoztak. A központ alaptőkéje 24-ről több mint 30 millió pengőre emelkedett. A vidéki szövetkezetek 7 millió pengő visszatérítést adtak a tagoknak, a központtól 5 millió vásárlási visszatérítést kaptak a tagszövetkezetek vásárlásaik után. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került szövetkezetek támogatására létesített gr. Károlyi Sándor Szövetkezeti Segélyalap vagyona az év végén 1 277 483 pengő volt.

146 Budapest bombázása miatt a Központ Visegrádra költözött, mely irányító tevékenységét nem zavarta. A Hangya megállapodást kötött 1944. augusztusában a MÁV-val. Vállalta a MÁV kárpátaljai személyzetének ellátását, míg arra lehetőség van. A budafoki és kőbányai Hangya ipartelepekről hetente 2-2, összesen 8 vagon árut szállítanak Ungvárra, Munkácsra, Husztra és Máramarosszigetre.

147 A Szövetkezeti osztály 1944. szeptember 12-én a következőket táviratozta az ungvári kirendeltségnek: „Szövetkezeteknek áru csak készpénzért és a tartozás fokozatos törlesztése mellett adható!" A kirendeltség október 5-i válasza: „Szövetkezeteink megrendeléseit már régen csak az áru értékének készpénzben való befizetése ellenében intézzük el. Ezen kívül szövetkezeteink vezetőségeit KTÁL43.p uo.: 203. p 480