Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dr. Braun Sándorné: Adatok a Hangya Szövetkezetek működéséről Tolnában • 441

1939-ben létesült a müszárító üzem, amelyhez az állam is jelentős támogatást nyújtott. A község neve ma már elválaszthatatlan a paprikától. A bogyiszlói paprika történetéhez kapcsolódik annak a kis telepnek a működése is, amely a csípősségmentes fűszerpaprika nemesítésével foglalkozott Dokomlás pusztán. A puszta korábban a kalocsai érsekség birtokainak központja volt. A terület egy részét a Hangya szövetkezet budapesti központja megvásárolta, s megállapodásuk szerint a Növényörökléstani és Nemesítéstani Kutatóintézet ott alakította ki kísérleti parcelláit. 1942-ben kezdődött a fűszerpaprika-fajták gyűjtése, majd a következő években azok összehasonlító termelése, a szükséges előtanulmányok elvégzése. Eredményes kísérlet és kutatás folyt az 5 kat. holdas ültetvényen. A nemesített 111 törzsek száma és állománya évről évre növekedett. Szövetkezeti mintafaluvá fejlesztik községüket, határozták el 1942. július 8-án a bogyiszlói szövetkezet intézményei közös szövetkezeti napjuk alkalmából.

12S Bogyiszló elhatározásához, a mintafaluvá váláshoz erkölcsi és anyagi hozzájárulásukat ajánlották az ünnepségen résztvevők, a Hangya Központ vezérigazgatója, a Mezőgazdasági Kamarák kiküldöttei, valamint a közigazgatási hatóságok képviselői. Első állomása a nagy tervnek a keltető telep létesítése volt, mely a Hangya központ segítségével épült, s beállítottak egy 10.000 tojás keltetésére alkalmas gépet. Második lépésként mintegy 70 gazda 127 KACZIÁN 1988. 100. p 128 www.velencei-to.hu/kister/tordas/totenet.htm-l lk. A Hangya Fogyasztási és Értékesítő Központi Szövetkezet már évekkel korábban elhatározta, hogy az ország területén néhány községnek szövetkezeti mintafaluvá fejlesztését elősegíti. Az első ilyen település a fejér megyei Tordas volt. A faluhoz tartozó földek a két világháború között már nem tudtak megélhetést biztosítani az egész lakosságnak. Ez az áldatlan helyzet ébresztette fel a szövetkezeti gondolatot, melynek vezetője Podhraczky János evangélikus esperes volt. Munkájának elismeréséül a Hangya Szövetkezet 1938-ban Tordast választotta ki arra, hogy dán mintára az ország első Hangya Szövetkezeti mintafaluja legyen. A Hangya szövetkezet építette a falu majdnem mindegyik, ma is működő középületét, a kultúrházat, a vendéglőt, a Fajtakísérleti Állomást, az orvosi rendelőt, a posta és a tornaterem épületét. Tehát a központ segítségével mindazon intézmények létesültek, amelyek a földműves lakosság kulturális és gazdasági szükségleteit voltak hivatva kielégíteni. További, nagyszabású terveiket azonban sajnos keresztülhúzta a II. világháború. 474