Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dr. Braun Sándorné: Adatok a Hangya Szövetkezetek működéséről Tolnában • 441

kívül a feleségének, vagy egyéb családtagjának is nyilatkozatot kellett adni, hogy abban az esetben, ha a boltkezelő esetleg hiánynyal számolna el, feltétel nélkül kezességet vállal a hiány megtérítéséért. Ez a módszer mindennél világosabban igazolja a Hangya szövetkezetek kapitalista jellegét. " A leltározásokat az igazgatóság bevonásával a körzeti ellenörök végezték. A körzeti ellenőrök úgy szakmailag, mint számszakilag, igen képzett emberek voltak. Ellenőrré történt beállításuk előtt legalább fél évet kellett a boltban dolgozniuk, hogy megismerjék az árukat, tisztában legyenek azok árával, és csak azután mehettek tanfolyamra, ahonnan mint ellenőr gyakornokok kerültek ki, majd egy körzetvezető mellett addig kellett dolgozniuk, míg önálló munkára alkalmasnak nem találták. Az ellenőrök munkáját a központ által kinevezett felügyelők és főfelügyelők ellenőrizték.

102 Mivel foglalkoztak, mit árultak a Hangyák? Később még ellenségeik is elismerték.: „könnyített sok elzárt falu áruellátásán, s árpolitikája is adott bizonyos előnyöket a parasztságnak" „ Számos olyan helységet is ellátott áruval, ahol a magánkereskedelem nem tartotta kifizetődőnek az üzletnyitást, s bizonyos fokig fékezte a magánkereskedelem árdrágítását. " Boltjaikban szinte mindent árultak: élelmiszereket, ruházati cikkeket, háztartási eszközöket /fém, üveg (lámpát, villanyégőt is), porcelán/, de a földműveléshez szükséges eszközöket, vegyszereket pl. rézgálicot is. Hogyan biztosították az árut és a szükséges pénzeszközöket? A Hangya szövetkezetek forgóeszköz szükségletének csak egy kis részét tette ki az üzletrész tőke. A forgóeszköz szükségletet a központ keret-megállapításos alapon bocsátotta a tagszövetkezetek részére. Ez a központi hitelkeret azt jelentette, hogy a szövetkezet a központ kirendeltségeinek a raktárában a megadott hitelkeret erejéig vásárolhatott, és ha azt túllépte, akkor az áruszállítást a központ addig az ideig beszüntette, amíg a keret nem rendeződött. Ezt a keretet azonban nem kezelték túlságosan szigorúan, és ahol úgy látták, hogy az árura szükség van, ott a keret túllépése árán is V 1947. VIII-IX. sz. Pál József: A szövetkezeti központ. SIMON I. 1949. 5. p 469