Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Solymos Ede: A Dunaföldvár – bátai Halászati Társulat története • 415

1938 az egész területen 6 bérlő, 7 szakasz, kb. 25 húzóháló, átlag 342 ember él belőle I. 5 db 100 m-es húzóháló, 4-5 család II. 400 m kisháló, 60 m kecsege, 60 m balint, 1000 m fenékhorog, 20 család III. 150 m tükörháló és húzóháló, nagy és kisszerszámok, 40 család IV. 150 m húzóháló, varsa, 2 bérlő és 64 feleshalász V. 12 db 130 m húzóháló, 12 család, 40 fő VI. 3 húzó, varsa, fenékhorog, 21 fő VII. húzóháló, laptoló, varsa, 150 fő 1943 I. 300 m húzóháló, 4 fő II. kecsegeháló, laptoló, 12 fő III. kerítőháló, kecsegeháló, 28 fő VI. húzóháló, 12 fő A földosztás után, 1945-ben egy ideig felemás helyzet állt elő. A nagybirtokokat, így a kalocsai érsek földjét is, szétosztották, de a folyó medre, a halászati jog érintetlen maradt. Tolna Vármegye Főispánja május 2-án körleveler bocsátott ki, melyben megelőzte a kormányt. Mint írja „Az Ideiglenes Nemzet Kormány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a fölműves nép földhöz juttatásáról szóló 600/1945 sz. rendelete a földtulajdon és így a nyíltvízi medertulajdon jogviszonyaiban is gyökeres változásokat idézett elő. Miután a 600-as rendelet a halászati jog kérdését nem érinti, a termelés folytonosságának biztosítása és a nyíltvízi halászat rendjének megőrzése szükségessé teszi a nyíltvízi halászat kérdésének rendezését helyi viszonylatban és ideiglenes jelleggel addig az ideig, " amíg az Ideiglenes Nemzeti Kormány idevonatkozó rendelete megjelenik. Ezért főispán a Szekszárdi Halászati Szövetkezetet bízza meg a halászat vitelével. A korábban kötött bérleti szerződések érvényüket vesztik, a bárhol található halászati eszközök a kisha19

U. o. IX. 286/1-2 20

TML. Fi. 625/1945 sz. 439