Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Töttős Gábor: A tolna megyei időszaki sajtó kezdetei • 371

Boda Vilmos: „Nem tudjuk, szavunk elhat-e a sárközi lakossághoz, mert ott - tisztelet a kivételnek - újságot vagy nem olvasnak, vagy pedig csak olyat, mely hízelgéssel van telve irányukban. " Lehn Jeromos bátaszéki községi pénztárnok viszont olvasói (cáfoló) levelében nem hagy kétséget afelől, tudja, milyen hatása van egy hírlapban megjelent rágalomnak, és ennek hasonló téren való elintézése csak részét képezheti a teljes megtorlásnak: ,,A Tolnamegyei közlöny (!) folyó évi 40. számában U. István aláírással egy levél jelent meg, melyet hallgatással nem mellőzhetek, nem ugyan az író iránti tekintetből, kivel más úton fogok számolni (!), hanem a közönség megnyugtatáséira, mely ilynemű koholmányok által könnyen tévútra vezettethetik... " A leglényegesebb kérdésről azonban mindezek ellenére a legkevesebbet tudjuk: az első helyi lap első évfolyamának hány olvasója lehetett és milyen társadalmi rétegből került ki? Ezt hozzávetőlegesen mégis ki lehet számítani. Tudjuk, hogy az előfizetési díjként 925 Ft 10 krajcár folyt be az 1873. évre. Az éves előfizetés négy forint volt ugyan, de a gondos könyvelő ennyit aligha számolt az adott évre, hanem csupán 3 Ft 40 krajcárral, mert ennyi jár a tíz hónapra s ezt még évek múlva is számon tartják. Ha a legkevesebb előfizetőt vesszük is ennek alapján, az is 272 fő: nem kevés, nem sok egy szárnyait bontogató megyei negyedrét lapocskának. De azt is tudjuk, hogy a rendeletek miatt kötelezően megvették a községek a közlöny egyes számait, esetleg testületek is előfizettek rá; az pedig szinte természetes, hogy a magán előfizetők baráti köre és családja is olvasta az egyedüli helyi sajtóterméket. Legkevesebb 5-6, legtöbb 10-12 olvasóval számolhatunk tehát, ami annyit jelent, hogy 1500-3000 közé tehetjük azoknak a számát, akik az egyes lappéldányokat részben vagy egészben megismerték. Az olvasói gárda összetételéről csak homályos képet alkothatunk. Nyilván szerepelt benne a községi és mezővárosi értelmiség (jegyzők, papok, tanítók), de tudunk arról, hogy a nagybirtokos A sárközi egykézés= TK 1. évf. 1873. márc. 26. 4. sz. 1-2. p. Lehn Jeromos (cáfoló levele). = TK 1. évf. 1873. dec. 24. 43. sz. 1. p. 403