Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Töttős Gábor: A tolna megyei időszaki sajtó kezdetei • 371

Nem egyenletesen oszlik meg azonban az időben a két címfajta: az első tíz számból nyolc jelent meg keltezés címmel! Mutatja az ez újság szerkesztőinek és íróinak gyakorlatlanságát, a vezércikkírás művészetében való járatlanságukat, önnön lehetőségeik fel nem ismerését. A vezércikkek szerzőit több szempontból is vizsgáltuk. Az teljes személynévvel (a címbe foglaltakkal együtt), intézménynévvel (testületi szerző), névjellel, ál- vagy írói névvel, esetleg nem jelenik meg, névtelen marad. (Képzeljük magunkat a korabeli olvasó helyébe, mennyire zavarhatja őt egy megfejthetetlen névjegy, álnév, névtelenség, ha a mai olvasó sem örül az ilyesminek!) Teljes személynévvel (gyakran a foglalkozás megjelölésével) csupán 11 cikk jelent meg a vezető helyen, névjellel 15, intézménynévvel 4, ál- és írói névvel 3, névtelen maradt viszont 11. így 44 vezércikkből 29-ről nem tudja az olvasó ki írta, kihez legyen bizalma a jövőben, vagy kit illessen zokszavaival, marad tehát számára, hogy az újság írta. Ez azonban veszélyes lehet, mert az olvasó érdekeivel ellentétes egy ilyen cikk, annak kárát az előfizetőként szóba jöhetők számának kevesbedésével érzi a lap saját bőrén! A névjel, névtelenség, álnév egyúttal azt is jelzi, hány szerző nem kívánja nagydobra verni kilétét: szerénységből - vagy félelemből. A nem testületi és nem névtelen szerzőket alkalmazóik és foglalkozásuk szerint is elemezhetjük. (Zárójelben az általuk írt vezércikkek száma.) Állami alkalmazott 4 (11), megyei 3 (4), egyházi 3 (6), községi 1 (1), uradalmi 1 (1), önálló 1(1). Foglalkozás szerint: pap 3 (6), orvos 2 (2), járásbíró 1 (7), selyemtenyésztési felügyelő 1 (2), országgyűlési képviselő 1 (1), néptanító 1 (1), tanfelügyelő 1 (1), alispán 1 (2), földbirtokos 1 (1), szolgabíró 1 (1). Kevés kétségünk támadhat az iránt, kinek az érdekeit képviselték a szerzők, milyen témákat érezhették közszemlére bocsáthatónak. A műfaj tekintetében sem érdektelen az első év vezércikkeit megvizsgálnunk. Már a Tolnamegyei Közlöny április 23-án megjelent nyolcadik számában találunk arra utalást, hogy éppen e műfaj jelentette a legnagyobb gondot az újság szerkesztői számára. A Szerkesztői üzenetek a következőket írja: „K. I. úrnak helyben. A munkálatokat közöljük, s kérjük a további működést. E téren va388