Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Töttős Gábor: A tolna megyei időszaki sajtó kezdetei • 371

A Tolnamegyei Közlöny előfizetési felhívása a március 5-én megjelent első szám negyedik oldalán található, több apró jelből és utalásból azonban kiderül, hogy eredetileg külön aprónyomtatványként édesgette (vagy riasztotta!) a lehetséges olvasókat és szerzőket. Az előfizetési felhívás végén a keltezés dátuma: 1873. január, előtte szerepel, hogy „Lapunk pályafutását folyó évi marczius 5-én okvetlen megkezdi", ennek pedig csak úgy van értelme, ha a felhívás nem az első szám részére készült, hanem már jóval előtte közkézen forgott. Erre utal az első szerkesztői üzenet: „ Ügy látszik önnek több ideje volt a bírálgatásra, mint nekünk a fogalmazásra",

26 és az első tárca egyik kitétele is: „Ezt jegyzé meg egy jóakarónk, midőn lapunknak előfizetésre való fölhívását olvassa vala. " Nem tagadhatjuk: a felhívás bírálójának igaza volt, amikor a szöveget homályosnak titulálta. Nem egyébből ered ez, mint abból a törekvésből, amely alapvető sajátossága: a maga szegényes lehetőségeivel igyekszik mindenkinek megfelelni, minél szélesebb olvasóközönség igényeit és vágyait megcélozni, akárcsak száz meg száz e korban induló társa. Kinek mit nyújt ez a program? A szabadelvűség, magyar nemzetiségi jogeszme hangjai édesen csenghettek a legmagasabb körökben is, annak a pártnak tagjai közt, amely nevében is (vagy legalábbis ott) hirdette a szabadelvet. A józan demokrácia a műveltebb értelmiség szája ízének kedveskedik, a kultúra, megbecsülés, a társadalmi élet javítása olyan sarkpontjai e réteg kívánságainak, amelyről szívesen olvas, és érte szívesen tesz. A szabadság, a munkamegosztás, az anyagi jólét a polgárnak és (az ekkor már elég széles tömegű) parasztságnak szól. Mindenki kap valamit: a vidék pártolást, az írástudó lehetőséget gondolatai közlésére, jut a becsületes szándék és az őszinteség barátainak is néhány szó, és a mindig - még ezek után is gyanakvó -jövendő kedves olvasónak az induló újságok bájos demagógiájával jelentik ki, hogy „sepártoknak, se testületeknek, se személyeknek befolyást reánk gyakorolni nem engedünk s nem tűrünk. Minden felekezeti, avagy pártérdeken fölülemelkedve... " félelem és gáncs nélküli lovagként, de 26 Szerkesztőségi üzenetek. = TK 1. évf. 1873. márc.5. 1. sz. 3. p. 27 Flaneur (?): Heti tárca. = TK 1. évf. 1873. márc.5. 1. sz. 2. p. 384