Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)
Töttős Gábor: A tolna megyei időszaki sajtó kezdetei • 371
hozzá közelebbinek. Dombóvár a történelem során több alkalommal kérte, csatolják Somogyhoz, Dunaföldvár csak panaszkodott, Bonyhád sajtójának kezdeteiben is Pécshez kötődött. A téma szempontjából ez utóbbi érdekes számunkra, hiszen az 1867-ben indult, a baranyai székvárosban megjelenő Néptanoda hivatalos állásában azt jelölte meg „A bonyhádi, szigetvári, stb. tanító egyletek hivatalos közlönye". Az említett nagyobb városok sajtója pedig hasonlóan viselkedett ehhez: elterjedése miatt is sokat adott arra, hogy a Tolna megyei mezővárosok reménybeli előfizetőinek kegyeit igyekezzék szolgálni, természetesen saját törzsolvasóközönsége igényei mellett. Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár pedig megelégedett ennyivel, már csak saját fejlettsége miatt sem kockáztatta meg kellő hírbázis és újságírógárda hiányában egy újság esetleges bukását. Tolna megyei származású újságírók a magyar sajtóban Noha a bevezető előző két részében jobbára az időszaki sajtó megszületése ellen ható tényezőkről szóltunk, meg kell emlékeznünk a - legalábbis elvileg - helyi újságnak kedvezőkről is. Se szeri, se száma ugyanis azoknak a neves hazánkfiainak, akik életüket a megyében kezdték, s később kenyerüket jelentette egy hírlap szerkesztése és a rendszeres publikálás. Valamennyiüket nem áll e tanulmány szándékában számba venni, csupán néhány jellegzetes képviselőjüket idézi; legfőképpen azokat, akik az 1870-es évek elejéig potenciálisan a Tolna megyei sajtó elindítói vagy fellendítői lehettek volna. Közülük elsőként említhető Garay János (1812-1853), aki Szekszárdon született, majd egyetemi tanulmányai végeztével Mátray Gábor Honművész és Regélő című lapjának megbecsült szerkesztője és újságírója lett. 1842-ben önálló folyóiratot indított Pesti Divatlap fejléccel, s miután 1844-ben ezt Vahot Imrének átadta, rövid ideig könyvtáros lett. A költőként is kedvelt Garayt 1845 ismét a redakcióban találja: az Életképek Hírlapi Méh rovatának szerkesztője, SAJTÓBIBL., 1980. 119. p. 375