Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

iratok teljessége.

109 így az interpelláló képviselő és a miniszter véleményének ütközése, a felsorakoztatott érvek sokasága a csendőri fegyverhasználat részleteinek ez előbbinél alaposabb elemzésére is lehetőséget ad. Az 1903. november 18-án elhangzott, öt kérdésre választ váró interpellációjában Darányi Ferenc a csendőri fegyverhasználat körülményeinek és az azt megelőző eseményeknek egy, az általánosan elfogadottól (hírlapok, közigazgatási iratok interpretálása, illetve hadbírósági, valamint polgári büntetőjogi eljárás eredményei, ítéletei) elütő értelmezését, rekonstruálását vezette elő. Eszerint a fegyverhasználatra nem a néppártiak, erőszakos, a csendőröket és az általuk választóhelyre kísért függetlenségi párti választókat megtámadással fenyegető fellépése miatt került sor. Darányi szerint ilyen nem volt, már csak azért sem, mert a néppártiak legalább 10-20 méterre, a kirendelt lovasság által az úton elvonuló függetlenségi pártiak és a néppárti tábor között húzott kordon mögött voltak. így nem kerülhetett sor a csendőrök (nevezetesen Horváth István) megtámadására, a lefegyverzés megkísérlésére, melyet a hadbírósági vizsgálat szerint ketten, a büntetőper első fokú ítélete szerint pedig Gábriel József követett el. Darányi ennek kapcsán hivatkozott több tanúnak a törvényszéki tárgyaláson tett vallomására, miszerint Gábriel az esettől messze, több tízméterre tartózkodott. Érvelése szerint ezt támasztotta alá az is, hogy Gábriel sérülést nem szenvedett - amiképp fogalmazott: „nem igaz, mert akiről annyira mondják, hogy ellene a fegyvert használták, valami Gábriel nevezetű ember, lövést nem is kapott"(Darányi Ferenc) -, míg a halálos áldozatok szinte kivétel nélkül 16-19 év közti „gyerekek" voltak. Emiatt még a büntetőjogi eljárás is csúszást szenvedett, miután a per iratait Nyiri honvédelmi miniszter 1903 novemberétől 1904 áprilisáig a pécsi főügyészségtől felkérette, ezzel gördítve akadályt a perorvoslati szakasz normális ügymenetébe. Az igazságügyi miniszter 3434/eln. 1901. sz. irata, BML Pl 372/1902. A miniszteri választ a közbejött politikai események késleltették, melyek felsorolására válaszának elején maga a miniszter tért ki. OGYK KN 1904. június 11. 147. p. A pécsi ítélőtábla iratanyagában található dokumentumok alapján korábban én is azt gondoltam, hogy a miniszteri válaszra nem került sor. ld. CSEKŐ, 2000. 56. p. OGYK KN 1903. november 18. 173. p.; Ugyanez Darányinak az érvelése a miniszteri válaszra adott reagálásában: „Ha Gábriel megfogta volna azt a 358