Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

gált. Némi előretekintéssel ugyancsak elkerülhető lett volna - így iskolanap elrendelésével, ami a pótválasztás kapcsán már megtörtént

37 - a gyermekek nagyszámú jelenléte a választáson, akik vallási érzelmektől vezetett asszonyokkal egyetemben további kockázati tényezőt jelentettek.

38 Épp ezért volt fontos - s valóban szükséges - a karhatalom választásokon való megfelelő jelenléte, közreműködése, aminek lehetőleg pártállástól függetlenül, csak rendbiztonsági szempontokat érvényesítve kellett volna történnie. Hogy ez utóbbi Pincehelyen így történt-e, arról maradéktalanul hiteles képet talán már sohasem kapunk, viszont az tény, hogy a karhatalom ezen a választáson a körülményekhez képest csekély számban képviseltette magát. A választás biztosítása és a rend fenntartása érdekében a szabadságát töltő Dőry Pál alispánt helyettesítő Simontsits Elemér vármegyei főjegyző idejekorán egy század lovasság kirendeléséről, és a helyi csendőrőrs öt fős állományának tíz fővel történő megerősítéséről intézkedett, meghagyva Szévald Móric főszolgabírónak, hogy jelezze, ha erősítésre lenne szüksége. S bár az események ismeretében utólagosan felvethető a főszolgabíró felelőssége a megfelelő időben történő erősítés elmaradása miatt, figyelembe kell vennünk, hogy a főjegyző által igényelt karhatalom számban nem maradt el a szokásostól, illetve a lehetőségektől, hiszen például a kért tíz csendőrből is csak hét érkezett meg végül Pincehelyre.

40 Egyúttal tekintettel kell lennünk arra is, hogy az Igazsághoz tartozik, hogy ezt megnehezítette az a tény, miszerint október 2án a II. sz. szavazatszedő küldöttség az r. k. elemi iskolában rendezkedett be. A választási elnökhelyettes Kerbolt István javaslatának megfelelően e területeken előrelépés történt a pótválasztásra. Ld. később. Simontsits főjegyző főszolgabírónak címzett szeptember 23-án kelt leirata, TMÖL Tamási fszb. 7731/1901. A Tvm szerint nyolc csendőr érkezett erősítésként. Tvm 1901. október 6. 3. p.; Más választásokról rendelkezésre álló adatok szerint hasonló nagyságú volt a katonai biztosítás. 1896-ban Veszprém megyei Ugodra, Somlóvásárhelyre és Pápára is egy-egy századot, míg a Baranya megyei Siklósra, Mohácsra, Pécsváradra, Sásdra és Szentlőrincre egy gyalog és fél lovasszázadot, Szalántára fél-fél gyalog és lovasszázadot, míg Dárdára egy gyalogszázadot rendeltek ki. Csak a pécsi választókerület volt az, ahol két század, a 44. gyalogezred két százada biztosította a választásokat. MOLNÁR J., 1997. 70. p. illetve KOROKNAI 1985. 125-126. p. 340