Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

hanem udvari homlokzata elé is virágoskert került. A telken az épületek elrendezése is megváltozott. A telepesek nem emeltek nagyméretű épületeket a telekre, viszont sok helyen lebontották azokat. A telek alapvető elrendezése megváltozott azáltal, hogy az udvart záró gazdasági épületeket lebontották. Megváltoztatta az udvar képét a XX. század második felében összetákolt sok kisebb melléképület is. Az átlátható, tiszta szerkezetet rendszertelenül elhelyezett, szedett-vedett ólakkal, fészerekkel és sufnikkal törték meg. 4.b.2. Gazdasági épületek 4.b.2.1. Az állattartás épületei Istálló Kalaznón a telkeket az utcavonallal párhuzamos elhelyezkedésű, pajta-kocsiszín-(kamra)-istálló alaprajzi elrendezésű, komplex gazdasági épület zárja (Id. 52. kép, 55. kép). A XVIII. században a kis állatállománnyal rendelkező német telepesek a házak hossztengelyére merőleges, a házéhoz hasonló anyagú, szerkezetű gazdasági épületeket emeltek. A XIX. század második felében az állattartás jelentőségének növekedésével párhuzamosan, az istálló jelentősége is megnőtt. A gazdasági föllendülés során először a megnövekedett jelentőségű 44 R istállók helyére építettek nagyméretű téglaistállót. A vagyonosodó családok Kalaznón is először az istálló korszerű anyagokkal és szerkezetekkel való átépítésének fogtak neki, s előfordult, hogy csak évtizedek múltán modernizálták a lakóépületet.

449 Erre azonban nem is mindig került sor, s a német lakosság körében a lakóépületek sokszor kisebbek, szerényebbek, A terepbejárás alapján és Sipos Anna adatközlőktől. L IMRE MÁRIA, 1986. 509. p L IMRE MÁRIA, 1986. 509 p Kriszt Jánosék (Petőfi u. 126.) az 1910-es években építettek tégla istállót, s a lakóépület alátéglázására csak az 1940-es években került sor. Lux Henrikék (Béke u. 94.) az istállót 1926-ban építették át téglából, s csak 1939-ben fogtak a lakóépület átépítéséhez. 301