Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

kalaznói lakos kapott útlevelet.

124 A következő négy évben az arány csökkent, 1910-ben 5 útlevélengedélyt adtak ki Kalaznón, az azt követő három évben egyet sem.

12) A kivándorlások a világgazdasági válság hatására felgyorsultak, és egészen a XX. század közepéig megőrizték intenzitásukat. Az adatgyűjtés során valamennyi megkérdezett német beszámolt a családjában a XX. század első felében előforduló kivándorlásról.

126 Az adatközlők elmondása szerint az Amerikában vállalt vendégmunka divat volt akkoriban, s a falu nagy részét érintette. A kivándorló férfiak 2-3 évi munkavégzés során meggazdagodtak, majd hazatelepedtek, földet vásároltak és új gazdasági épületet, illetve lakóházat építettek. Szocialista átszervezés és körzetesítés A gazdasági fejlődés fönt leírt ütemét a második világháborút követően, a földreformrendelet nyomán végrehajtott vagyonelkobzás, a németek kitelepítése, a bukovinai székelyek betelepítése és a szocialista átszervezés, tsz-esítés hatásai törték meg. A földreformrendelet célja a nagybirtokrendszer fölszámolása, a fasiszta bűnösök földjeinek elkobzása és 1 97 szegényparasztság földhözjuttatása volt. A törvény szerint „teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, nyilas, nemzetszocialista és egyéb fasiszta vezetők, Volksbund-tagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait". Az elkobzandó földek kijelölésére, az igénylések nyilvántartásba vételére és a földosztásban való közreműködésre SZILI, 1995. 295. P SZILI, 1995. 299. p Gutermuth Erzsébet édesapja 1914-1921 között Amerikában, 1925-1932 között Kanadában dolgozott. Kriszt János mindkét nagyapja 1908-tól 3 évet dolgozott Amerikában, Lux Henriknek a nagyapja járt kint Amerikában az 1900-as években, majd az 1920-as években az apja és az apja öccse is kiment dolgozni, Ludvig Jánosnak a nagyapja és annak lányai vándoroltak ki Amerikába 1916-17 körül. KISASSZONDY, 1972. 389-390. p MK, 1945. 10. sz. 600/1945. M.E. sz. r. 4. §. 245