Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

1 8 Kalaznó írás- és ejtésmód a XIX. században vált hivatalossá. A Kalaznó név eredete tisztázatlan, a Földrajzi nevek etimológiai szótára a hangzása alapján szláv eredetűnek véli, és az orosz Kaluzina helynévhez hasonlítja.

19 A település birtokosai Tolna megye a honfoglalás után a vezéri törzs szállásterületéhez, a fejedelmi család birtokához tartozott. Az 1330-as pápai tizedjegyzékben Kalaznó a tolnai főesperesség részeként szerepel.

21 Ugyanebből az okiratból kiderül, hogy ekkor már templomos hely.

22 A középkoron keresztül a nemesek egész sora tűnik föl Kalaznón. Az első köztük Kalaznói Elek ispán, akiről egy 1313ban kelt oklevélben értesülhetünk. A kalaznói nemesek közt találhatók megyei ítélőbírók (pl. az András család)

24

, királyi megbízottak, szigetvári katonák. A megye kisbirtokosai közt Csánki említi a Kaláznyai családot, akik közül az 1540-es évektől 1561-ig (Kalaznyay) András és István birtokolta Kalaznót. A nemesek valószínűleg a később Felső-Kalaznónak nevezett falurészben, a jobbágyok pedig a későbbi Alsó-Kalaznón laktak a török adóösszeírásokban a két falurészt külön vették jegyzékbe.

26 Kalaznó 1561-ben már a török által meghódított terület volt, s a szigeti várnak adózott.

27 A település a török hódoltság alatt fokozatosan elnéptelenedett. Az 1563-as török adóösszeírásban 18 VÁRNAGY, 1990/b. 186. p 19 Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (Szerk.: Kiss Lajos) Bp, 1988. 671. p 20 VÁRNAGY, 1990/b. 82. p 21 BH. BMLÉ 1981. 14-16. Idézi: Várnagy 1990/b. 88. p 22 VÁRNAGY, 1990/b. 91. 8. sz. melléklet a pápai tizedjegyzék templomos helyeiről. 23 Lásd 1. jegyzet 24 VÁRNAGY, 1990/b. 130. p 25 CSÁNKI, 1897. 469. p 26 Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I. Bp, 1886. 323., 330., 339., 346. Idézi: VÁRNAGY, 1990/b. 186 p 7 Pécsi Káptalani Levéltár, Magán levéltári anyag Fasc. 40. Nr. 4. Közli: VÁRNAGY, 1990/b. 122. 230