Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dobos Gyula: Adatok a bonyhádi Kliegl család történetéhez • 185

Kun Klárát, Kliegl Antal annak testvérét, Kun Teréziát vette feleségül. A Klieglek tehát feleségeiken keresztül kapcsolatba kerültek a bonyhádi uradalommal.

6 Fényes Elek 1841. évi leírása szerint a Kliegl család Tolna megyei nemes család, Bonyhád fele részének birtokosa. 1844-ben

8 Kliegl József és Sándor anyakönyvi kivonataikkal bizonyították, hogy ők az 1727-ben nemesített, majd az 1754. évi nemesek összeírására küldött választmány által a nemesek sorába igazolt őseik egyenes leszármazottai. A vármegye bizonyságtevő levélben ismerte el, hogy „a folyamodó nemes Kliegl József és Sándor egytestvér atyafiaknak valóságos ősi, tagadhatatlan és szakadatlanul gyakorolt nemességekről szóló, Megyénk hiteles pecsétjével, s Tiszti karunk aláírásával megerősítő bizonyságtevő levelünket, a jelen volt, s ez iránt semmi ellenvetést nem tehetett tiszti ügyészünknek teljes megegyezésével a közigazság úgy hozván magával. " 6 1660-ban Bosnyák Tamás halálával a birtok visszaszállt a kincstárra. Lipót király érdemeikért Nagy András, Gyurgyenics György és Jurassin György vajdáknak adományozta a török hódoltsági területhez tartozó birtokokat. Két évtized múltán már Kéthelyi János volt a tulajdonos. Lányai, Éva és Julianna, illetve utódaik között osztódott a birtok. Julianna Kun Ferenccel kötött házasságából négy lány született, közülük kettő Kliegl családból kapott kérőt. A birtokügyletek folyamatát lásd Dobos Gyula: A Perczelek című kötetében. Babits Kiadó Szekszárd 2001. 21 -56 p. FÉNYES, 1841. II. kötet 315-316. p. Bonyhád mezővárosról szócikk. FÉNYES, 1851. I. k. 153. p. Leírása szerint „Bonyhád lakosai a török után magyar reformátusok voltak. 1727 körül sok nemes és zsidó szállingózott ide. A település házai (490) csaknem mind cseréppel fedettek. Négyszegű piacát jeles épületek és boltok ékesítik. Van itt kath. kórház, gyógyszertár, vendégfogadó, több vízimalom. Agyagos középtermékenységű határa nem nagy, s nagyrészt az uraság majorság földjei foglalják el, hanem a lakosok földjei a szerdahelyi pusztán osztattak ki, és 104 jobbágytelket tesznek. Szőlőhegye roppant, de nagyon közönséges bort terem. A dohánytermesztésnek nagy divatja van, úgy hogy az évenkénti termés 3500 mázsára becsültetik. Négy országos vásáron kívül két népes hetivásárt (kedden és pénteken) is tart. 8 TMÖL Közgyűlési jegyzőkönyvek 1844/552. 190