Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

Az Akadémiai doktori cím megszerzése: 1996. október 24. A Körösök és Maros vidéke a török elleni felszabadító háborúk viharában (1686-1695) doktori disszertáció közel 600 oldal terjedelmű óriási munka, a szokásos doktori munkáknak közel kétszerese volt terjedelemben. A disszertációba korábbi kutatásokat kiegészítő, új, a nyugati levéltárakban feltárt anyagok kerültek. Ausztria, Bécs, Haus-, Hof- und Staatsarchív, mindenekelőtt a Kriegsakten 1686-199 vegyes provenienciájú sorozatait tárta fel 1686-1699 közötti időszakra. Ezt követően a Türkéi vagy Turcicca sorozatot is feldolgozta. A Bécsi Kriegsarchív fondjai közül: az Alté Feldakten (Régi tábori iratok) c. mesterségesen gyűjteményből sikerült a témához a legtöbb helyi vonatkozású iratot összegyűjtenie. A Bajor és a Baden-Württembergi Állami Főlevéltárak egyaránt gazdag Hungarika anyaggal szolgáltak a téma kutatójának. A Brémai Tudomány Egyetem mikrofilmen összegyűjtött közép- és újkori német a témához kapcsolódó sajtóanyaga jelentős részét levéltári dokumentációval sikerült kontrollálni. A disszertációnk bolognai forrásait Luigi Ferdinando Marsigli a főhadsereg tábornok-mérnök, diplomata térképei, a várakról és palánkokról pontos felmérések alapján készített tervrajzai jelentették. A disszertáció eredményei felhívják a figyelmet a 17. század végi Hungarica kutatás lehetőségeire és fokozásának szükségességére. A munka egy régió, a Maros és a Körösök vidéke hadtörténetét mutatja be, az 1680-as és az 1690-es években, azt a harcot, amelyet a török végvárak visszafoglalásáért folytattak a magyar és császári csapatok. A munka középpontjában Gyula végvár elleni támadások, és felmentési akciók állnak. A munka figyelemreméltó módon egészítik ki a magyar hajdúkatonaság szerepét a felszabadító háborúban. A disszertáció a török végvárak fegyverkezeti színvonalára vonatkozóan is közöl olyan adatokat, amelyekkel azt bizonyítja, hogy a magyarországi török végvárak tüzérségi ereje a 16. századtól lényegében semmit sem változott, e várakban nem volt modernizálás. 114