Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

Jékely Berta AZ EPITOKULTURA ES A TELEPÜLÉSHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI KALAZNÓN Bevezetés A 65-ös főútról Hőgyész után egy keskeny bekötőútra kanyarodva, mintegy hatpercnyi autózás után érkezünk Kalaznóra. Már a falu előtti utolsó kanyarból elénk táruló látvány is sejteti, hogy a dombokkal körülzárt település egészen rendkívüli módon őrizte meg a századelő hangulatát. A falu fölött mintha megállt volna az idő. Új épület az elmúlt negyven esztendőben nem épült. Azt gondolom, minden kutató számára felcsigázó, ha a változó világban egy viszonylag eredetiségében fennmaradt települést talál. Kalaznó megőrizte a század első felében kialakult épületállományát és településszerkezetét, de a házak rossz állapotban vannak, a falu egészét a pusztulás fenyegeti. Ez a feszültség az, ami a dolgozat elkészítésére ösztönzött. A régi hagyományokat őrző, de napjainkra elhanyagolttá vált települést látva a következő kérdések merülnek föl bennem: hogyan alakult ki, és milyen volt a település századközepi arculata? Miért és milyen körülmények között maradt meg a község épületeinek viszonylagos érintetlensége? Milyen társadalmi, gazdasági okai vannak a település pusztulásának és elhanyagoltságának? Az építkezés a kultúra egyik legösszetettebb jelensége. Tükrözi a paraszti gazdaság jellegét, a paraszti társadalom organizációját, kifejeződik benne a közösség hagyományos ízléses formavilága, tájjal való kapcsolata.

2 Mindebből következik, ha meg akarjuk érteni a népi építészeti jelenségeket, a gazdaság, a társadalom és a közösség összefüggésében kell vizsgálnunk. Az építkezés kifejezéssel Dám László nyomán a népi építészetet jelölöm. DÁM, 1992. 6. p 2 DÁM, 1992. 6. p 225