Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289

Hódi István AZ OREG TÖLGY MESÉL GEMENC Nem csak azoknak szól ez a munka, akik soha nem jártak e tájon, vagy csak a ma létező kiránduló központig jutnak el, és beleszippantanak ez egyedülálló táj levegőjébe és hangulatába, de azoknak is, akik egykor vagy ma is benne élnek és dolgoznak. A táj szülötteként határoztam el, hogy papírra vetem az idős, rég elhunyt emberektől és általam szerzett ismereteket, hogy az utókornak némi emléke maradjon egy valóságosan létezett világról. Itt éltem le egész életemet, édesapám is majdnem az egészet, aki így vallott az erdőről 1941. március 17-én: „ ....Gyönyörű vagy erdő mindennap csodállak " „Elnézem tavasszal a rügy fakadását Hallgatom nyáron zöld lomb suttogását Ősszel a hervadó levelet szemlélem Télen fehér hóval szép vagy erdő nékem" Már az én emlékezetemben is vannak olyan dolgok, amelyek bennem lassan feledésbe merültek, az idő múlásával megkoptak. A régvolt események a táj arculatával együtt a múlt ködébe vesznek. A régmúlt eseményeit és a tájat szeretném némileg láthatóvá tenni a ma itt élő és dolgozó fiatal kollégáimnak, valamint azoknak, akiket érdekel egy-egy még felbukkanó régi helynév, erdőrész neve. A név már nem jelent semmit, ha régmúlt idők történéseit nem ismerik. Mint e táj ismerője, szerény krónikásként talán valamit megőrzésre átadhatok az utókornak. A tájegység statisztikai adatait csak a megértéshez nélkülözhetetlen mértékig közlöm. Vallom, ha a küzdelmes szabad múltból csak egy darabkát ismerünk és mentünk meg, az ugyanannyi jövőt jelent. 1 Hódi Menyhért 1881-1953. 289