Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Gaál Zsuzsa: Válaszúton dzsentri portrék Tolnából • 83

gyott hátra, Idát, aki viszont nemeskéri Kis Pál fiumei kormányzó feleségeként mindenekelőtt társasági életet élt. Nagy házat vitt Bécsben, majd Fiumében, vendégül látta a kor neves személyiségeit, Széchenyit és Kossuthot is, s mindemellett lelkesen jótékonykodott. Az eredmény nem maradt el. Halála idején a birtok már súlyosan terhelt. A végrendeletben tett különféle jótékony célú felajánlások pedig még tovább rontották a helyzetet. Csapó Ida és nemeskéri Kis Pál házasságából nem született utód. Ida szüleitől örökölt vagyonát unokaöccsére, az akkor még kiskorú Csapó Vilmosra hagyta. Ez a választás nem bizonyult igazán szerencsésnek, 1856-ban különösen fontos lett volna, hogy a birtokgazdálkodáshoz értő, pénzügyekben jártas személy kezébe kerüljön. A moratórium ideje már letelt, az évtized eleje óta érzékelt pénzhiány mit sem csökkent. 1855-ben megszületett ugyan a jelzálog törvény, hatékonyságát azonban erősen csökkentette a telekkönyvezés elhúzódása. A Bécsi Nemzeti Bank magyar jelzálog osztályának megnyitása sem jelentett hathatós segítséget, mivel a 200 milliós alaptőke kevésnek bizonyult. A moratórium feloldását követően az uzsorások üzelmei soha nem látott méreteket öltöttek. A Pesti Napló tudósítása szerint a birtokosok kénytelenek voltak attól az uzsorástól, aki a banktól váltóképességének köszönhetően 4 %-os kölcsönt vett fel, 80-100 %-os kamatra pénzt kérni.

37 Ebben a pénzhiányos világban gyakran előfordult az is, hogy a gazda lábon kényszerült eladni a termést, a néhány hónap múlva realizálható ár feléért. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az 1850-es évek közepétől megszűnt az az évtized első felében érzékelhető konjunktúra, ami sok birtokost átsegített a szabad gazdálkodás bevezetése utáni első évek nehézségein. Gyenge és közepes termésű évek következtek, s a megmaradt csekély felesleget is nehezen lehetett értéTMÖL Sztankovánszky család iratai. 19. dob. 77. pall.( Továbbiakban: Sztankovánszky cs.) TMÖL Csapó cs, 7. dob. 126. pali. Iskola és kápolnaépítés Baracson és Tengelicen, valamint különféle magánszemélyeknek tett, 40 ezer forintot meghaladó adomány pedig még tovább rontották a helyzetet. Idézi Nagy István: A mezőgazdaság Magyarországon az abszolutizmus korában (1849-1867) Bp. 1944. 29. p. 94