Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)
Gaál Zsuzsa: Válaszúton dzsentri portrék Tolnából • 83
A dzsentri érdekét szolgáló konzervatív gondolatot a dualizmus időszakában legerőteljesebben az arisztokrácia képviselte. Példa erre Zichy Imrének Szemle című, 1883 és 1885 között megjelenő hetilapja, 7 valamint Andrássy Géza és Széchenyi Imre agrárvédelmet hirdető különböző írásai. 8 A liberális felfogás konzervatív kritikájának legnagyobb hatású képviselője azonban kétségkívül a két világháború közötti korszak kiemelkedő történésze, Szekfü Gyula. Egyik legismertebb munkája a Három nemzedék a dzsentrit veszni hagyó liberális koszak lesújtó kritikája. Az egykori középbirtokos nemességről kialakult képet a publicisztikai, történeti müveken túl a szépirodalmi alkotások is formálták. Előbb Mikszáth, majd Herceg Ferenc és Tolnai Lajos tűzte tollára annak a rétegnek a jellegzetes figuráit, amely hanyatlásában is elég erőt mutatott ahhoz, hogy a háború után már egyre gyakrabban úrinak nevezett osztály jellegét tartósan meghatározza. Az 1945 utáni társadalmi változások a dzsentrit mint osztályt elsöpörték. A történettudomány érdeklődése azonban nem szűnt meg e csoport iránt, bár az is igaz, hogy a nemességkutatás évtizedekig nem tartozott a privilegizált kutatási témák közé. Ennek ellenére számottevő eredmények születtek a magyarországi kapitalista fejlődés társadalomtörténeti aspektusainak vizsgálatában. Hanák Péter az 1960-as évek elején publikálta a századelő magyar társadalmáról szóló alapvető tanulmányát, amelyben feltárta a dzsentri fogalmának idők során bekövetkezett jelentésváltozását, valamint elemezte a réteg politikai szerepvállalásának ellentmondásos jellegét. 9 Az 1980-as évektől a nemességkutatás új lendületet vett. Ennek köszönhetően olyan eredmények születtek, amelyek részben árnyalták, részben módosították a dzsentriről korábban kialakult képet. 7 Szűcsi József: A gentry. In: Turul, Bp., 1910. 182. p. (Továbbiakban: Szűcsi: 1910.) 8 Szekfü Gyula: A három nemzedék és ami utána következik Bp. 1934. 315. p. (továbbiakban: Szekfü, 1934.) Hanák Péter: Vázlatok a századelő magyar társadalmáról. Történelmi Szemle (TÖSZ) Bp.1962. (Továbbiakban: Hanák, 1962.) 85