Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Gaál Zsuzsa: Válaszúton dzsentri portrék Tolnából • 83

Gaál Zsuzsa VÁLASZÚTON, DZSENTRI PORTRÉK TOLNÁBÓL A dzsentri alakja a történeti irodalomban A dualizmuskori magyar társadalom egyik legjellegzetesebb alakja, a dzsentri a 19. század utolsó harmadában került az érdeklődés középpontjába. Maga a kifejezés valamikor az 1870-es évek táján terjedt el, s talán Asbóth János volt az első, aki az angolból átvett terminus technicust Három nemzedék című művében a régi birtokos nemesség tagjaira alkalmazta.

1 A réteg iránti megkülönböztetett érdeklődés kiváltó oka az a nagy mértékű gazdasági hanyatlás, amit a 48-as átalakulásban vezető szerepet játszó középbirtokos réteg a jobbágyfelszabadítás utáni időszakban elszenvedett. A birtokvesztés ütemét, mértékét csak megbecsülni lehet. Keleti Károly számításai alapján valószínűsíthető, hogy a kiegyezésig eltelt időszakban a nemesi származású birtokosok száma körülbelül a felére csökkent. A következő négy évtizedben a hanyatlás üteme ugyan mérséklődött, mértéke azonban nem változott: alig fél évszázad alatt az egykori birtokos nemesség száma mintegy negyedére csökkent. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a birtokállománya még számarányánál is nagyobb mértékben zsugorodott. A középbirtokos osztály látványos hanyatlását a kortársi publicisztika ideológiai, politikai irányultsága szerint eltérő módon ítélte meg. A liberálisok elutasítottak a réteg megmentésére irányuló bármiféle állami beavatkozást, mondván, nem az a fontos, hogy kié a föld, csupán az, hogy milyen haszonnal művelik. Ez a 1 Nagy Endre: A dzsentroid hivatalnok a Monarchia korában In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. Salgótarján 1981. 147. p.(továbbiakban: Nagy, 1981.) 1 Hanák Péter: Magyarország társadalma a századforduló idején In: Magyarország története 1890-1918. Bp. 1978. 480. p.(továbbiakban: Hanák, 1978.) 83