Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)
Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5
bizonyuló 1861-ik évet követően 1867-től a törvényhatósági bizottság felállításáig, 1871-ig látta el feladatát. Az 1861-ben felálló állandó bizottmány 801 tagját hasonló körülmények közt választották, mint 1848-ban. A január 7-én megtartott közgyűlésen az 1848-ban választójogúak közé emelt társadalmi rétegeket 400 községi küldött, delegált képviselte. Az ő jelenlétük ellenére ekkor, mint 1848-ban is, az állandó bizottmányban a nemesség képviselői kerültek többségbe. A nemesi vármegyére emlékeztetett az állandó bizottmány működésének egyetlen hosszabb, 1867-1871 közötti időszakában a közgyűlés és kisgyűlés kettőségének fennmaradása is. 7 Ezen időszak második felét már javarészben az 1870/XLII. te. végrehajtása, az új törvényhatóság felállásának előkészítése tette ki 8 , mellyel a későbbiekben részletesen foglalkozunk az 1871. évi törvényhatósági választások megrendezése kapcsán. A törvényhatósági bizottság szerepe, összetétele A kiegyezés létrejöttével több éves törvénykezési folyamat kezdődött meg, melynek feladata a polgári állam szervezetének megteremtése volt. Természetesen a polgári állam és igazgatás kiépülése nem 1867-ben kezdődött el, sőt az 1848-49-et követő Bach-korszakban komolyan előrehaladt, de a magyar politikai elit távolságtartó magatartása miatt összefüggő, szerves egységet csak a kiegyezés után kapott. Ennek egyik sarokpontja a „kis kiegyezésként" is emlegetett, a vármegye szervezetét újraszabályozó 1870/XLII. te. volt. 9 Az előbb használt jelző nem volt indokolatlan, hiszen ehhez a központi hatalomnak - most már a törvényhozásnak felelős magyar kormánynak - kompromisszumra kellett jutnia a saját politikai hátterét is adó, azonban erőteljesen a vármegyéhez kötődő birtokos nemességgel. 10 Ugyanis a polgári ál7 Dr. Horváth (1978) 190-191, 204-206. p. 8 Dr. Horváth (1978; 211-214. p. A törvényhatóságok szervezetét szabályozó törvény hatálya alá a megyéken kívül egykori szabad (jász, kun) kerületek, szász és székely székek, illetve általában az egykori szabad királyi városokból kikerülő törvényhatósági jogú városok tartoztak. 10 Részletesen ld. Stipta István (1995; 70-154. p. 8
