Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289

Resümee Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 A szerző arra kereste a választ, hogy a reformkor alapvető politikai célkitűzése, a népképviselet elve, milyen mélységig érvé­nyesült Tolna megye dualizmuskori gyakorlatában. A megye la­kosságát képviselni hivatott törvényhatósági bizottság milyen körű legitimációval bírt a gyakorlatban. Tanulmányában bemutatja a dualizmus kora legfőbb megyei szervének, a felerészben választott törvényhatósági bizottságnak a Tolna megyei történetét. Felvázolja a választások jogi hátterét, valamint a Tolna megyére vonatkozó szabályozást. Szembesíti a választások általános menetét és megyei gyakorlatot. Ezt követően elemzi a megválasztottak társadalmi összetételét, vázolja politikai pártállásuk alakulását és vizsgálja súlyukat a bizottságban. Gál Zsuzsa: Válaszúton, dzsentri portrék Tolnából A szerző tanulmányát a dualizmuskori társa dalom jellegze­tes alakjáról, a dzsentriről szóló szakirodalom összegzésével kezdi. Ezután három Tolna megyei középbirtokos nemes tipikusnak te­kinthető életútját követve azt vizsgálja, hogyan tudtak alkalmaz­kodni az 1848 utáni változásokhoz. A jobbágyfelszabadítás után az országos tendenciáknak megfelelően a Tolna megyei birtokosok többsége is anyagi válság­ba került. A szerző bemutatja és elemzi, a kedvező adottságú birto­kon gazdálkodó, profitorientált életfelfogású Gindly Rudolf tevé­kenységét, aki kivételek közé tartozva nemcsak megőrzi, de gyara­pítja is vagyonát. A hasonló adottságokkal rendelkező Csapó Vil­mos csak apósa segítségével kerüli el a csődeljárást, míg Dőry Mi­hály az 1860-as évek elejére nincstelenként, népes családjával fillé­res gondok között él. 395

Next

/
Oldalképek
Tartalom