Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289

gazdálkodás hatékonysága, a műszaki (végrehajtó) személyzet szakmai foglalkoztatása, a gazdálkodás felelősségének mindenkire kiterjedő és kötelező tulajdonosi szemlélete. Az így szakmailag rendszeresen foglalkoztatott műszaki személyzet által előállított anyagi eredmény lehetővé tette az irányítást végzők anyagi és erkölcsi megbecsülését. A második világháború előtt az országban a Közalapítvány volt az egyik legjobban fizető erdőgazda. A gazdálkodás eredménye stabil pénzügyi helyzettel és esetenként erdőbirtok vásárlásával jutott kifejezésre. A tarvágások felújítása már a letermelés évében vagy azt követően mindenütt megtörtént. Az országban található közalapítványi erdőbirtokokat a Budapesti Igazgatóság a Gondnokságok közbeiktatásával irányította. Ez az irányítás főleg a szakmai és pénzügyi területre terjedt ki, szabad teret adva a gyakorlati kivitelezésre. A Gondnokságok kerületekre tagolódtak. A kerületek nagysága és beosztása némileg eltért a maitól, a kerületek többségében egy vezető és egy beosztott dolgozott. Az érseki erdőterület 1900-1902 között jelentősen megnagyobbodott. Erre az időpontra esett Rezét puszta mintegy 540 hektáros, körtöltésen belül fekvő területén a mezőgazdasági művelés megszüntetése és beerdősítése. A változtatás oka az árvizek gyakorisága, a kis gazdálkodó elszigetelt mezőgazdasági területe, és az állandó vadkár lehetett. Mivel termőföldje gyenge minőségű volt, így a Duna bal partján felszámolt kisebb, jó talajú erdőligetek kitermelése és mezőgazdasági művelésbe vétele kedvező cserét jelentett. Ezen dusnoki, bátyai, fajszi területek cseréjeként került sor Nagyrezét mezőgazdasági területének felszámolására és beerdősítésére. A nagyrezéti telepítés mezőgazdasági köztes műveléssel történt. A csemete ápolását végzők és a köztesveteményt gondozók nagy része a helyszínen, a művelés befejezéséig az erdősítés területén földkunyhóban lakott. Az erdősítés és köztes művelés 1925-30 táján fejeződött be, ezt követően már erdőlakó munkások nem voltak. A nagyrezéti erdősítés megkezdése és kivitelezése Bucsányi József erdőmérnök nevéhez fűződik. A gemenci vadászkastély 1922-23-ban épült, és valószínűen az előtte álló kereszt is akkori eredetű. 1992 májusában előkerült tábla felirata az alábbi: „MŰEMLÉK JELLEGŰ ÉPÍTMÉNY. 371