Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289

Ezekben a régi csemetekertekben az őszi kiemeléskor és magvetések idején nemegyszer 30-40 ember is dolgozott. Képviselve volt minden korosztály. Ugyanis a munka nehézségi foka szerint fiúk, lányok, asszonyok kötegeltek, számoltak, vermeltek, természetesen más-más napszámbérért. A csemetekerti munka a kertszerű házimunka igényes formájával volt azonos. A munka kezdésekor a hozott saját szerszám minőségét, gondozottságát a munkavezető megnézte. A szerszám milyensége a munkást is minősítette. Ha valaki életlen vagy a munka végzésére alkalmatlan szerszámmal jelent meg, azt a munkavezető erdész hazaküldte, nem állította munkába. 1880-ban a közalapítvány rendelkezett az ültetések, fásítások minősítéséről. Az eredményességet a fásítást követő 3. évben lombos állapotban kellett felmérni. 80 % sikeresség esetén vagy afelett, termőhelytől függően, a végzett munkát jutalmazni kellett. I. o. üde, termékeny, jó minőségű talaj esetén kh-ként 2-4 Ft-ig, II. o. televényszegény, nehezen művelhető kh-ként 3-5 Ftig, III. o. sovány, televénytelen talaj kh-ként 4-6 Ft-ig. A sikeres fásítás költsége az engedélyezettnél több nem lehetett. Ez a tény is bizonyítja, hogy ebben az időben már tudatos és rendszeres fásítás folyt, amely csemetekert nélkül nem történhetett volna meg. Az elosztás mértéke mai szemmel nézve is figyelmet érdemel. Erdőmester 20 %, erdész 70 %, erdőőr 10 %. A rendelkezés még azt is megemlíti, hogy az érdekeltek nem lehetnek a sikeresség elbírálói. Ezeknek a régi csemetekerteknek kialakulása (Porboly, Gyöngyösoldal) szoros összefüggésben van az akkori sárközi lakosság elhelyezkedésével az erdő közelében. A pörbölyi csemetekertnek az alsónyéki, míg a gyöngyösoldalinak a decsi szállások adták a működésükhöz szükséges közeli munkaerőt. Az akkori Sárköznek e két erdővel határos része volt a legnépesebb. A Kalocsai Érsekség erdői a lakott helyektől távol helyezkedtek el. Megközelítésük nehéz volt a Sárköz felől. Ezzel magyarázható a csemetekertek helyének és idejének kialakulása. TMÖL. M. Kir. Közalapítványi uradalom iratai 1880/7823. sz. március 23án kelt irat 361