Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Kárpáti Andrásné: Julius Liebbald működése Tolna megyében • 251

Az uradalom korabeli iratai sajnos nem kerültek sem a Tolna Megyei-, sem a Magyar Országos Levéltár őrizetébe. Az iratok külföldön, az Esterházyak fraknói magánlevéltárában vannak. Mindez a munkánkat megnehezítette. Liebbald munkásságát a vármegye nemesi közgyűlésének irataiból és jegyzőkönyveiből, a Csapó-, és Bezerédj család iratanyagaiból, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában fellelhető, Rumy Károlynak írt levelekből szerzett információk segítségével mutatjuk be. Megjegyezni kívánjuk, hogy a felhasznált források túlnyomó többsége német nyelven íródott, és számos latin nyelvű dokumentum is előfordult. Az idézett részek tartalmi fordítások. Megyénk a századfordulótól 1848-ig - tehát abban az időszakban, melyben 1825-1846-ig már Liebbald is tevékenykedett óriási változáson ment keresztül. Ez a változás nyomon követhető volt a népesség-, a gazdasági-, társadalmi-, kulturális-, és politikai téren. A megye legfontosabb mezőgazdasági termékei a gabona, bor, dohány, gyapjú, szarvasmarha, és a ló voltak, a robotra alapozott árutermelés jellemzőivel. A gazdaságokat általában hármas forgóban művelték. Az 1820-as évektől egyes birtokosok - elsősorban Csapó Dániel és Bezerédj István - mintagazdaságokat hoztak létre.

46 Liebbald munkásságát ebben az időben kezdte. Otthonát Dombóváron rendezte be. A mezővárost az Esterházyak már a XVIII. század végére felvirágoztatták, melyről egy korabeli kéziratos térkép alapján így írnak: „A határhoz hasonlóan a város belterülete is lendületes fejlődést mutat a század végén... tekintélyes település. Fasorral szegélyezett három fő utcáján, két terén feltűnően sok nagyméretű épülettel - feltehetően középület - és mintegy 200 lakóház alaprajza látszik".

41 Valószínűleg a mezőváros valamelyik főutcájában lakott Liebbald. Későbbi leveleiben írja barátjának, hogy nincs szebb annál, mintha a kertjében és üvegházában látja, ahogy a citromok nyílnak és a lombok között a 46 Évszázadokon át. Tolna megye helytörténeti olvasókönyve. Szerk.: K. Balog János Szekszárd, 1978. 325-331. p. 47 Szőke Sándorné Zsíros Mária: Az 1692. évi Kelcz Mihály féle összeírás= Tanulmányok Tolna Megye Történetéből X. köt. Szerk.: K.Balog János Szekszárd. 1983. 29. p. 259