Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5

séklődött. A fennmaradó 10 %-ot a régi jogon bekerültek, illetve az értelmi cenzust teljesítők adták, időben az értelmiség felé való eltolódást mutatva. Az előbb felvázolt kép még jobban elmélyül bennünk a választói névjegyzékeket lapozgatva. A vizsgált korszakot felező 189l-es év névjegyzékei alapján elmondható, hogy a kerületek nagy részében a megyei átlagot is túlszárnyalta a birtok alapján bekerülők száma. (Arányuk nyolc kerületben - az őcsényi, decsi, mözsi, diósberényi, mucsi, szakályi, szántói és naki - a 90 %-ot is meghaladta.). E kerületeket alkotó falvakból a földmíves gazdákon kívül néhány iparos - például kovács, mészáros, molnár, kádár -, szatócs és a kocsmáros, illetve a falusi értelmiség - a jegyzők, tanítók, lelkészek, esetleg tiszttartó és orvos - került a választók közé. Persze voltak olyan községek, amelyek csekély számú választói közt nem találunk parasztgazdákat. Ezek a korszakunk elején, uradalmi pusztákból alakult községek voltak, melyek csekély számú választóit - a választójogból kizárt nagyszámú mezőgazdasági cselédsége és munkássága helyett - elsősorban gazdatisztek, bérlők és kereskedők adták. Ilyen község volt Simonmajor, Fürgéd, Majsamikósvár, Dörypatlan és Új dombóvár, amelyek persze kivétel nélkül más településekhez kapcsolódva alkottak kerületeket.

59 Például az 1871-ben Felsőnyékből kivált, nagy többségében mezőgazdasági cselédség (169 kereső és 464 eltartott) által lakott, pusztákból álló 773 lakosú Fürgédből csak öten, a földbirtokos Lamm testvérek, Pál és Mór, egy kocsmáros és két okleveles gazdász, Orosz Lajos és Tóth Lajos voltak választók. Ennél többen, harmincketten élhetek választójogúkkal a herceg Eszterházy-hitbizomány ozorai uradalmához tartozó pusztákból 1877-ben létrehozott, majdnem 4000 lakosú Majsamiklós váron. A nagy többségben mezőgazdasági cselédség által lakott településen 14-14 bérlőn és gazdatiszten kívül válaszGaál (1984) 167. p. Szükséges megjegyezni, hogy a földműves, paraszti réteg nem ekvivalens a birtok alapján névjegyzékbe vettek körével, de annak túlnyomó többségét teszi ki. Vö. 1900. évi népszámlálás, II. kötet, A népesség foglalkozása községenkint 516-517. p. 25