Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye • 229

módja szándékos volt. Erős, az időjárás viszontagságait tűrő lovakkal lehetett megközelíteni a lakóhelytől messze fekvő földeket, vagy a több napos forspontot megjárni, hiszen közlekedési utak alig voltak, a meglévők járhatósága pedig az évszakoktól függött. Míg a munkák zömét, a szántást, a vetést, a termények behordását ökrökkel végezték, addig átlagosan 2-3 lónál több nem volt található a jobbágy kezén. Csak a nyomtatásnál, a szemnek a szalmából kitaposásakor volt szükség nagyszámban a ló munkaerejére. A 18. század végétől azonban egyre többen a fuvarozásból éltek. A madocsaiakat híres fuvarosokként őrizte meg az emlékezet. A hajó vontatáshoz is sok-sok lóra volt szükség. A lótartásból a szaporulat jelentette a hasznot, így az ártéren, leginkább a Sárközben egy-egy család tulajdonában akár 12-15 darab is volt. A keresletkínálat függvényében vállalkoztak a vesződséggel járó, ám kifizetődő csikók betanítására. Vagyoni szempontból jól szituált réteg űzte a lókereskedést. Változatlanul a parlagi lónak és a nyugati valamint a török fajták kereszteződéséből keletkező típusok fordultak elő keleti domináns vonásokkal, azaz nagyhasúak, rövid lábúak, hosszú, barna szőrüek és „igen könnyedén nyargalnak".

22 Országos számbavétel keretében a vármegyében is 1828-ban megszámlálták a 2 éves és a 3 évesnél idősebb hámos és ménesbeli lovakat. Nem statisztikai célzattal készülő felmérésben így csupán tájékoztató jellegűek az adatok.

23 A megyében művelhető földterület 268395 magyar hold nagyságához, a háztartásokhoz képest, a legalább négy ökörrel történő szántáshoz az igás állatok száma alacsonynak bizonyul. A rendelkezésre álló számszerű adatok csak viszonyításra alkalmasak. A községenként összesített kimutatásban 23230 ló és 10106 ökör szerepelt.

24 Egyszerű következtetéssel azt mondhatnánk, hogy a számsorok a modernizáció Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig Tanulmányok Tolna megye történetéből Szerk.: K. Balogh János, Szekszárd, 1975., 337-355. p. A történeti statisztika forrásai Szerk.: Kovacsics József Közgazdasági és Jogi Kiadó Bp., 1957., 249-269. p. TMÖL. 1828. évi országos összeírás összesített adatai (Továbbiakban: Ö 1828.), Évszázadokon át. Tolna Megye történetének olvasókönyve II. k. 486. p. Szerk: K. Balog János, Szekszárd, 1980. (Továbbiakban. Évszázadokon át...) 238