Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye • 229

Cserna Anna „IPARKODÓ GAZDASÁG" A LÓTENYÉSZTÉS ÉS LÓNEMESÍTÉS ÜGYE Gondolatok a gazdaságról és a polgári erényről Magyarországon az agrártermelésre, a nagybirtokra, a robotoltató rendszerre épülő hagyományos társadalom még erősen tartotta magát a 19. század első felében is. Viszont a 18. század utolsó harmadának történései, különösen a francia forradalom után, a Napóleoni háborúk alatt a mezőgazdaságban élvezett jótékony konjunktúrát követően a tartós visszaesés időszakában minden eddiginél markánsabban felszínre törtek a feudum szabta lehetőségek és a kor igényei közti különbségek.

1 Számos figyelmeztető előjellel szolgált a 18. század második felének mezőgazdasági termelése. Érlelődő és a korábbi kereteket felborító változások lettek érzékelhetők. A nagybirtokok majorsági földjein még a jobbágyi robotmunkára alapozva, de elkezdődött a piacra termelés. A háborúk alatt, az iparosodott országok nyersanyag szükséglete és a városiasodás következtében a piac felvevőképessége kitágult motiválva az árutermelést. A távoli országokba eljuttatott termékfeleslegből tisztes jövedelmük származott a földbirtokosoknak. Következésképpen az egyre növekvő igények kielégítése problémákba ütközött, mivel sem a müveit területek mennyisége, sem a müvelés mikéntje nem volt elégséges ehhez. Elsősorban a külső piac rázta fel a gazdasági termelést. Az ebben rejlő jövedelmi forrásokat is elegendő indítéknak tekinthetjük a mozdulásra. A hazai városiasodás nem robbanásszerűen zajlott le, de a belső piac lassú kiterjedése is figyelembe veendő az okok között. Kettős, ám egyre gyorsuló folyamat során egyrészt a jobbágy robotmunkáján nyugvó extenzív gazdálkodás érdeke tört 1 Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867 Magyarok Európában III., Háttér Lap- és Könyvkiadó Bp., 1990. 243-278. p. 229