Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

zetvédelmi szempontjait érvényesíteni. Az új tulajdonosok között vitézeket és gazdálkodókat szeretett volna látni. Ezzel egyrészt gazdasági, másrészt politikai szempontokat kívánt érvényesíteni. Az ellenőrzési törekvés jele volt az a rendelet, mely előírta, hogy az 50 kat. hold feletti birtokcserét be kell jelenteni, illetve látta­moztatni kell. Tényleges beavatkozásra, földvásárlásra azonban a minisztériumnak nem volt elegendő pénze. 116 Tolna megyében az esetek nagy többségében a volt lakóhely polgárai vásárolták fel az eladott földeket, házakat. 117 Ennek kö­vetkeztében az itt élő délszlávok nagy része teljesen áttette lakó­helyét, életét Jugoszláviába. Az optálók, illetve az ilyen módon Jugoszláviába kiköltözött személyek pontos számának megállapí­tása rendkívül nehéz. Az áttelepülőkről összesített adat, egy 1928­ban készült jegyzék alapján, 4 tolna megyei községből áll rendel­kezésünkre. E szerint Alsónánáról 53 családfő és 108 családtag, Bátaszékről 64 családfő és 107 családtag, Grábócról 11 családfő és 27 családtag, Szálkáról 48 családfő és 93 családtag. Adataikat a 6. táblázat mutatja. 6. táblázat. Jugoszlávia javára optálók Alsónána, Bátaszék, Grábóc és Szálka községekből Alsónána Név Foglalozás Családtagok száma Név Foglalkozás Családtagok száma Bogoszánovity Dragutyin fm 5 Milakovity Lázár " 5 Bogoszánovity Dragutyin " 4 Milakovity Persza htb 1 Bogoszánovity Platón » 1 Milánovity Bozsedar fm 1 Bogoszánovity Szino » 1 Milánovity Dimitrije " 1 Bogoszánovity Szmilja htb Milánovity Lázár » 1 Bogoszlavlevics Dimitrije fm 2 Ninity Jágnya htb 2 Bosnyák Alekszander » 2 Pesity Milenko fm 4 Bosnyák „ Plávsity „ BML FBI 6/1931,106/1931 TMÖL AI 304/1930. BML FBI 96/1928 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom