Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

A csökkenés következtében a települések jelentős részén szinte teljesen megszűnt a szerb közösség. Ez elsősorban az optálásnak volt „köszönheti?'. Nagyobb tömegben egyedül csak Medinán maradtak. Véleményem szerint ebben közrejátszott az is, hogy, hogy ez a község viszonylag távol volt az 1918 végén kialakuló szerb megszállási övezettől. Az optálás a délszláv népcsoportok részéről, különösen a szerbek által 1918 vége és 1921 augusztusa között megszállt, illetve az azzal szomszédos területeken, volt intenzív. Ezen belül található többek között Baranya megye délkeleti része, valamint Tolna megyében Bátaszék és Báta. Mivel Baranyában az ország második legnagyobb számú szerb közössége élt, Pécsen jött létre az SHS állam konzulátusa is, mely elsődlegesen a Baranya megyei főispánnal tartotta a kapcsolatot.

71 A nagy számú optálás miatt, a szerb állam katonaságának kivonulása után a miniszterelnök Margitai Józsefet, egy szerbül jól beszélő miniszteri szakelőadót küldött ki az okok kivizsgálására. Ő csak a Baranya megyei falvakat járta, de megállapításai érvényesek azokra a Tolna megyei községekre, ahol délszláv lakosság át.

72 1922 tavaszán folytatott szemleútján megállapította, hogy a megszállás alatt a szerbek első dolga volt a délszlávok nemzeti öntudatát felébreszteni. A legtöbb helyen, az addig alig ismert nemzetiségi ellentétek feléledtek. Az SHS állam képviselői a kivonulás közeledtével pedig mindent megtettek, hogy távozásra bírják testvéreiket. Ugyanis a kivándorlók számával igyekeztek szaporítani a békeszerződésben átcsatolt területeken a délszláv népességet ott, ahol korábban a magyarok többségben voltak. A meggyőzés legkülönfélébb eszközeit alkalmazták. Legfőképpen az ígérgetést, melyben a legfontosabb érv a földhöz juttatás volt. csoportját képezik. Ennek következtében nagy mennyiségű dokumentum keletkezett ezekben a Baranya alispáni és főispáni hivatalban, melyek ma is megtalálhatók a Baranya Megyei Levéltár (BML) őrizetében. Mivel ez az anyag segítséget ad a kérdés Tolna megyei vetületének megrajzolásához, tanulmányomban a BML iratanyagából is használtam fel forrásokat. BML Főispáni Bizalmas iratok (FBI) 288/1922. Több útja is volt. Az elsőt elrendelő okirat száma 1532/1922. ME II. 183