Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

III. A nem magyar állampolgárság megszerzésére irányuló optálás Tolna megyében a nem magyar állampolgárságért folyamodók nagy részét az itt élő délszláv lakosság alkotta. A délszláv népcsoporton belül a többséget szerbek jelentették. Ezt a délszláv és a magyar lakosság egymáshoz viszonyított arányát bemutató 3. táblázat egyértelműen mutatja. 3. táblázat Tolna megye délszláv lakosságának alakulása 1910 és 1930 között

62 Horvát Sokác, bunyevác, stb. Szerb Együtt Tolna megye lakossága Ev Fő % Fő % Fő % Fő % Fő 1910 343 24 1102 76 1443 100 189521 1920 113 13 784 87 897 100 185974 1930 40 15 71 6 214 79 271 100 201662 Jól látható, hogy a délszlávok száma 20 év alatt több mint 80 százalékkal csökkent. A század elején megyénkben viszonylag nagyobb számban, a Központi Járásban (Alsonánán, Bátaszéken, Tolnán), a Simontornyai Járásban (Medinán), a Völgységi Járásban Grábócon, Szálkán, Mórágyon, Möcsényben) találhattunk délszláv (szerb, horvát) anyanyelvű polgárokat. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása Első rész a népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint Bp., 1912. =Magyar Statisztikai Közlemények (Új sorozat) (Továbbiakban MSK) 42. kötet. 51. p. Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. MSK (Új sorozat) 69. kötet. Bp., 1923. 43. p. Az 1930. évi népszámlálás. I. rész Demográfiai adatok községek és külterületi lakott helyek szerint MSK (Új sorozat) 83. kötet Bp., 1932. 115. p. Az 1941-es népszámlálást nem használtam fel, mert ennél a felmérésnél az anyanyelvi és nyelvtudásbeli ismeretet együtt vették figyelembe. 181