Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

Az iratokban, mivel nem az optálási nyilatkozatot tartalmazták, aránylag kevés adatot lehetett találni az egyes személyekről. A név mellett legtöbbször csak az optálás idején feljegyzett lakóhely, illetve a lakóhelyváltozásra vonatkozó adatok szerepeltek. Ezért sok esetben csak hozzávetőleges megállapításokra volt lehetőség az elemzés során. A másodikként említett irategyüttesben 189 optálási igényt számoltam össze. (Ezek adatait a 2. táblázatban közlöm.) Természetesen ezek közül több nemcsak egy személyre, hanem családra is vonatkozott, hiszen a férj optálása feleségére és 18 évesnél fiatalabb gyermekeire is vonatkozott. Közel 40 esetben volt biztosnak mondható, hogy az optáló mögött család, vagy feleség is van.

34 Az optálást igénylők, Tolna megyei elhelyezkedését, lakóhely választását alapvetően két tényező határozta meg. Az egyik a megközelíthetőség, a vasúti vagy közúti közlekedés fejlettségi foka, a másik a település nagysága, közigazgatási szervezetben elfoglalt helye lehetett. Ez utóbbi valószínűleg nagyobb súllyal jöhetett számításba. A vizsgált adatok alapján a legtöbben Szekszárdra (45 fő) költöztek. A megyeszékhelyen kívül 10, vagy 10-nél több családot Dombóvár (22) és Újdombóvár

35 (10), Paks (14), Bonyhád (11) és Simontornya (11) fogadott be. Tolna megyében a vizsgált forrásanyag szerint összesen 39 községbe került még egy-két család az optánsok közül. A kisebb települések kiválasztásában feltételezhetőleg valamilyen ismeretség, vagy rokonsági kapcsolat volt a meghatározó ok. Nem került bele, a 10-nél több családnak helyet adó helységek csoportjába Dunaföldvár, mivel az általam készített összesítés szerint csak háromról érkezett erre vonatkozó jelentés a járási székhelyről. Azonban véleményem szerint ez a szám nem biztos, hogy fedi a valóságot. Az alacsony értékben szerepet játszhattak végrehajtása tárgyában 1921. szeptember 28-án kelt 6500/1921. M. E számú rendeletéhez. A körrendelet dátuma: 1921. szeptember 30. 34 Vesd össze a békeszerződés 63., 64., és 66. cikkeit, valamint az 1921. évi 6500. sz. Miniszterelnöki rendelet 9. §-át. 35 Dombóvárt és Újdombóvárt csak 1946-ban egyesítették. =A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973. Bp. (MNH, 1973.) 993. p. 169