Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

ennek az engedélynek megszerzéséhez az egyik szükséges feltétel a magyar állampolgárság birtoklása volt. E céllal beadott kérel­mekre Tolna megyében is számos példát találunk. Természetesen szeszárusítással foglakozók az optálók között is előfordultak. A dombóvári lakhelyű Karlovics Dániel vendéglősnek azért kellett 1922. május 6-án optálását bejelenteni Tolna megye alispánjánál, mert illetőségi helye, Kulcsárfalu Ausztriához került. 11 Ezekben a nem optálásra vonatkozó beadványokban legtöb­ben a magyar állampolgárság fenntartását kérték, de voltak olya­nok is, akik most akarták azt megszerezni. így tett Sztovicsek Vendel szíjgyártó mester is, aki a háború előtt, mint cseh állam­polgár magyar nőt vett feleségül. Gyönkön telepedtek le, de a nagy kivándorlási hullám idején feleségével ő is elment Ameriká­ba szerencsét próbálni. Visszatérésük után újra Gyönkön akartak élni, ezért Sztovicsek 1921. január 26-án beadta kérelmét. 1 Egyes esetekben a kérelmezők magyar állam kötelékéből való elbocsátást kérelmezték, mert csak így nyerhették el az újonnan választott ország állampolgárságát. Palugyay Zsigmond paksi la­kos Csehszlovákiába, Prágába tette át lakhelyét és magyar állam­polgárságáról is lemondott. (1923. február 20-án küldte el első levelét, melyre a belügyminisztériumtól a pozitív döntést 1923. június 25-i keltezéssel kézbesítették neki.) Hasonló kérelmek ese­tében a magyar hatóságok vizsgálták, hogy korábbi lakhelyén a kérdéses személy nem állt-e bűnvádi eljárás alatt és nem volt-e adótartozása. 13 A magyar állampolgárság fenntartásának, illetve megszerzé­sének, és az idegen állampolgárság elnyerésének módját a 6500/1921. ME rendelet határozta meg. A rendelet külön, II és III. fejezetben foglalkozott a magyar és nem magyar optálókkal. 14 11 TMÖL 16215/1940 (belül: 1741/1925). Kulcsárfalu = Allersdorf. Magyaror­szág helységnévtára 1933. (MH, 1933.) Bp. 1933. 692. p. 12 TMÖL AI 14777/1922. 13 TMÖL AI 4634/1923. 14 A rendelet kibocsátásának időpontjában (1921. szeptember 28.) a törvény értelmében már két hónapja folyt, illetve folyhatott az optálás. Ennek a ké­sésnek a magyarázatát több okban is kereshetjük. Az egyik az első király­puccs által kiváltott tavaszi kormányváltás és az ezt kísérő belpolitikai válság lehetett, mely rendkívül megnövelte az új miniszterelnök, Bethlen István előtt álló feladatok számát. Közrejátszhatott a rendelet késői megszületésé­160

Next

/
Oldalképek
Tartalom