Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

A családi értékek, mint státusszimbólumok tudatos megszer­zése Zoltánnak - korábban említettek szerint - a családhoz és ha­gyományaihoz való ragaszkodását is kifejezik. Úgy tűnik, ő az, aki a család névleges társadalmi presztízsét tovább viszi, még ha csak jegyzőként, s nem apja által óhajtott diplomásként, amit a „csak" négy évesen Lippich-csé váló, anyja önfeláldozó támogatá­sa mellett Dezső ér el. Csontos Emília édesanyja után örökölt vagyona az 1880-as évek második felére elfogyott. Férjének kezelése alatt, ha nem is gyarapítása, de megőrzése úgy tűnt, hogy sikerrel járhat. Lippich halálát követően, az örökösök száma szerinti feldarabolásával egyértelművé vált a fogyatkozása, majd elveszése. Igazságtalan lenne azonban csak a hátramaradottak számában keresni az oko­kat. A vagyon nagysága, kezelőjének „korlátozott" ismeretei, a külső körülmények rosszabbodása mind külön-külön hozzájárul­tak Csontos Emília örökségének eltűnéséhez. 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom