Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

javulását megígérve, a bonyhádi gimnáziumba kerül, ahol befejezi a harmadik és megkezdi a negyedik osztályt. Ujfalusy a felügyelet és tanulmányok ellenőrzésének szempontjai szerint választ lakást számára: előbb Sebestyén, utóbb Gyalog István tanítóknál. A fiú továbbra is eleven és csintalan - kiadások ablaktörésre -, mégsem ezért, hanem rossz tanulása miatt Bonyhádról is elbocsátják. Az ötödik osztályt már Pécsen kezdi, kosztra és kvártélyra az ott szolgálatot teljesítő nagybátyjához, Csontos Sándorhoz kerül. Csontosnak életvitele miatt nem marad ideje a fiúra figyelni.

87 A tanulást elhanyagolja, naphosszat a várost rója. Ujfalusyt rövid időn belül értesítik a fiú intőiről: hittanból, német, latin és görög nyelvekből valamint mennyiségtanból, amelyek okát a tanári kar a hanyagságában látja.

88 Csontos - magát védve - a hibát a fiúban keresi. Zoltánt rövidesen egy özvegyasszony gondozásába adják, ahol két osztálytársával együtt valóban figyelmet és szeretetet kap.

9 S mivel továbbra sem szeret tanulni, nem menekül a Pécsről való eltávolítástól sem. A kizárás után Ujfalusy megpróbálja őt előbb a kaposvári, majd a csurgói gimnáziumban elhelyezni, de mindkét helyről rossz magatartására hivatkozva „folytonos rendetlenkedés, fegyelmezetlenség, társainak nyugtalanítása és az előadások zavarása miatt" elutasítják.

91 A reménytelen helyzetben már csak egyetlen megoldás mutatkozik: a szekszárdi polgári iskola. A már korábban elbocsátott Zoltánt Ujfalusyra való tekintettel felveszik az ötödik osztályba, feltételül szabják: a gyámnak biztosítani kell a fiú szoros, szigorú felügyeletét, az első rendetlenkedés az iskoTMÖL. Tv. Á. L. I. hagy.: „ Én beismerem, hogy ilyen könnyelmű voltam és csakis magam vagyok az oka, hogy ily szomorú a végzet, habár a Sándor bácsi ha év elején többet gondolt volna velem most nem kellene így pirulnom, de ahhelyett, hogy szünidő alatt a tanulára serkentett volna kocsmákra vitt, szivarokat adott,..." Zoltán Pécsről írott levele, 1884 dec. 23. TMÖL. Tv. Á. L. I. 1884. okt. 22. TMÖL. Tv. A. L. I. hagy.: „Annyit írhatok Zoltán gyerekről, nem hiszem hogy valami legyen belőle." Csontos 1884. okt. 30-i levele TMÖL. Tv. A. L. I: hagy. „ Legyen nyugodt tekintetes úr én mindent elkövetek Zoltán javára, iparkodom az anyai gondoskodást kipótolni..." Scossa Ödönné 1884. nov. 27. TMÖL. Tv. Á. L. I. hagy. 1885. jan. 5.-1884. évi számadás 150