Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5

este 6-ig tartott, attól kezdve már csak 9-től 4-ig. A választásokat a kerület székhelyén, általában a községházán rendezték. A válasz­tást a megyebizottság által megválasztott küldött, mint elnök ve­zette, aki 1886-tól a jegyzőkönyv vezetésére már külön jegyzőt nevezhetett ki. Tolna megyében majd kivétel nélkül virilis és álta­lában kormánypárti bizottsági tagot küldött elnöknek a megye, míg jegyzővé szinte mindig a helybéli községi jegyzőt nevezték ki. A szavazás reggelén megjelent választók jogosultak voltak az elnök mellé maguk közül négy bizalmi embert választani, s ha ezzel a jogukkal nem éltek, akkor ezt az elnök tette meg. A válasz­tók személyazonosságának igazolása miatt az érintett községek bírái, jegyzői, előjárói hivatalból voltak kötelesek közremüköd­ni. 31 A választópolgároknak a kerület által betöltendő mandátu­mok számának megfelelően több személyre kellett voksolniuk, ami a korabeli országgyűlési választásoknál alkalmazott nyílt szavazástól eltérően „személyesen beadott szavazatlap által" történt. Ez kivitelezését tekintve roppant egyszerű volt. A vá­lasztónak egy teljesen üres, még bélyegzővel, vagy más hivatalos jelzéssel sem ellátott papírdarabra kellett felírniuk azoknak a neveit, akiket szívesen látnának a megyegyűlésben. 33 Ha netalán a kelleténél több nevet kanyarítottak volna a cédulájukra, az sem volt baj, legfeljebb, ahogy a törvény 33. §-a kimondta „az utólirott nevek számba nem vétetnek". De a választóknak ez utóbbival sokszor nem is kellett bajlódniuk, hiszen már kitöltött szavazólappal a kezükben léptek a szavazatszedő küldöttség elé. Ilyen esetet ismertet a Tolnamegyei Közlöny egyik 1905-i szá­ma, mely az ellenzéki kortes átpártolása miatt fejti ki méltatlan­Ne feledjük, személyazonossági igazolvány ekkor még nem állt rendelkezés­re. 1870. évi Törvénytár 278-281. p.; Ül. 1886. évi Törvénytár, Budapest, Ráth Mór 1886.166-170. p. így persze a szavazólapul szolgáló cédula más irányú felhasználására is könnyen volt lehetőség. Az alábbi példa az 1904-es választáson, a nagyszokolyi kerületben történt: „ Volt egy nagyon érdekes szavazólap, tele­írva Dr. Kiss Ernő kivételével, a többi tamási ügyvéd nevével, a beadója bi­zonyosan haragosa lehet Dr. Kiss Ernő ügyvédnek."- olvasható a Tolnamegyei Közlöny 1905. január 5-i számában. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom