Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5

A törvényhatósági választások törvényi háttere A választásokat, a választott tagok tagságával felmerülő eset­leges problémákat az 1870. évi törvény 25-40. §-a szabályozta. Az érthetőség kedvéért a fejezetet a főbb kérdéskörök mentén tárgya­lom, melyben az 1886. évi törvényhatósági törvény (XXI. te.) vál­toztatásit is feltüntetem. Választójog. A törvény a megyei választásoknál alkalmazott választójogot - ellentétben a községinél használt szélesebb válasz­tójoggal - az országgyűlési választásoknál érvényesített cenzushoz kötötte. 24 A dualizmus ideje alatt az országgyűlési, és így a tör­vényhatósági választások döntő többségét az 1874/XXXIII. tc-ben szabályozott választójog alapján tartották. Csak az első kettő, 1871-ben illetve 1874-ben megejtett megyeválasztásokat rendez­ték még az 1848/V. tc-ben foglalt választójog szerint. (Mint már írtam, az 1913-ban elfogadott választójogi törvény - XIV. te. ­alapján Tolna megyében általános törvényhatósági választásokat a háborús helyzetre tekintettel nem tartottak.) Az 1874/XXXIII. te. fő újdonsága abban állt, hogy az addig vagyonhoz és jövedelem­hez igazított cenzust a befizetett adóhoz kötötte, aminek következ­tében például az adóhátralékosok elvesztették választójogukat. A választói jogosultság jogcímei azonban nem változtak. így 1874­től választójoga volt annak a 20 éven felüli önjogú - gyámi vagy gazdái hatalom alatt nem álló - férfinak, aki megfelelő nagyságú ház-, földbirtok vagy jövedelem után fizetett adót, illetve adójától függetlenül annak, aki felsőfokú oklevéllel rendelkezett, vagy aki már 1848 előtt rendelkezett politikai jogokkal -jobbára nemesek - és 1848-1872 között is szerepelt a választók között. 25 A magas cenzusnak köszönhetően 1871-ben a megye népességének csak 6,27 % -a, 13815 fő volt választó. 26 Ebben 1913-ra kis javulás tör­tént, hiszen 43,4 %-os növekedéssel a választójogosultak száma A községek esetében a cenzust jóformán csak az adófizetés - még ha az adóalap minimális is - meglétéhez kötötték. (1871/XVIII. te. 38. §, 1886/XXII. te. 36. §). 1874. évi Törvénytár, Bp. 1874. 124-130. p.; ill. Varga Lajos: Országgyűlési választások a dualizmus korában. In: Parlamenti képviselőválasztások 1920­1990. Szerk.: Földes György - Hubai László, Budapest, 1994. 9-13. p. TMÖLAI714/1871. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom